Évek óta először fordult elő, hogy csökkent az újonnan felvett lakáshitelek összértéke, amelynek oka, hogy a megszorítások miatt egyre több háztartás számára jelent vállalhatatlan terhet a hiteltörlesztés − áll a BG Hitel & Lízing sajtónak eljuttatott elemzésében. A DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda adataira hivatkozva azt írják: a lakáshitel-állomány három éven keresztül tartó töretlen felfutása sokat veszített a lendületéből, idén áprilisban, májusban és júniusban az előző év azonos időszakához viszonyítva csökkent az újonnan felvett lakáshitelek mennyisége. A kölcsönszerződések összege folyó áron is alulmúlta az előző évi szintet. Az első félév átlagában 7 százalékos csökkenésről számol be az iroda felmérése. A visszaesés főleg a támogatott forinthitelek esetében számottevő, de a devizahitelt felvevők száma is csökkent.
Hosszabb futamidő, növekvő nagyságrend
![](/image.aspx?id=1ff25263-f5b8-4981-bce0-8361254282f7&view=6b7e9122-a029-4600-9502-25c8833f2b1d) Nem mindegy mekkora a törlesztőrészlet © Fazekas István |
Más piaci szereplők éppen ennek ellenkezőjéről számolnak be. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint viszont az egy hónap alatt felvett devizaalapú jelzáloghitelek összege az év hatodik hónapjában már második alkalommal haladta meg a 100 milliárdos határt, köszönhetően annak, hogy a lakosság 55,1 milliárd forintnyi szabad felhasználású, valamint 55,9 milliárd forintnyi lakáscélú hitelt vett fel. Az újonnan felvett ingatlancélú kölcsönök 90 százaléka devizaalapú, többnyire svájci frank.
A Duna House ingatlanközvetítő hálózat az Ingatlanmenedzser.hu megkeresésére válaszolva úgy nyilatkozott: szó sincs a lakáshitelezési piac visszaeséséről. Mindössze annyi történik, hogy a csökkenő reáljövedelmek miatt a vásárlók alaposabban átgondolják a vállalható törlesztőrészlet nagyságát, és az ügyfelek egy része igyekszik minél alacsonyabb havi törlesztést elérni. Murányi Ákos vezető elemző szerint éppen ezért népszerűek a nagyon hosszú, akár 30−35 éves futamidejű lakáshitel-konstrukciók is. A Duna House jelenlegi adataiból kiindulva a következő hónapokban sem tart a lakáshitelek visszaszorulásától.
Támogatás a hitel mellé
A törlesztés csökkentésének jó módszere az állami támogatások igénybe vétele. Itt nem elsősorban az állami kamattámogatású hitelekre kell gondolni, hiszen azok kondíciói hasonlóak egyes piaci devizahitel-konstrukcióihoz, ás előfordulhat akkora eltérés is a devizahitel javára, hogy a korábbi forinthitelek átváltásán is megéri elgondolkodni. A kamattámogatás mellett az állam közvetlen támogatásokat is nyújt: ilyen a lakásépítési- vagy vásárlási kedvezmény (LÉK), valamint a fiatalok otthonteremtési támogatása (FOT), ismertebb nevükön a „szocpol” és „fél szocpol”. A LÉK keretében új lakás vásárlását az állam egy gyerek után 900 ezer, a második gyermek után 1,5 millió forint, a harmadik gyermek után 1,4 millió, a negyedik gyermek után 800 ezer forint, minden további gyermek esetében 200 ezer forint támogatással segíti. A fél szocpol esetében ezek a támogatások feleződnek, de a kedvezményeket használt lakás vásárlására is fel lehet használni.
Pénztári megtakarítás
A LÉK esetében lehetőség van arra, hogy a támogatást ne csupán a tervezett gyermekek születése után vegye fel a házaspár. Ha valamilyen oknál fogva a vállalt gyermekek nem születnek meg a kitűzött határidőig, a támogatást vissza kell fizetni.
A havi befizetések nagyságát lakás-takarékpénztári szerződésekkel lehet mérsékelni. A konstrukcióban a hitelnyújtás a lakás-takarékpénztári szerződés megkötésével együtt történik. A kezdeti időszakban ilyenkor csak a kamatot és a kezelési költségeket kell fizeti, ezzel párhuzamosan pedig el lehet helyezni a megtakarításokat a lakás-takarékpénztári számlán. A tőketörlesztést az összegyűjtött megtakarítás, a kapcsolódó − a befizetett összeg 30 százalékát kitevő − állami támogatás, valamint az erre fizetett kamat együttesen váltja ki.
Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség