Tisztelt Ügyvéd Úr!

Érdekelne, hogy az osztatlan és az osztott közös tulajdon között mi a különbség. Lehetséges, hogy egy ingatlan és telek osztatlan közös tulajdon, és így társasház alakul belőle? Ez esetben van a tulajdonostársaknak elővásárlási joga?

Köszönettel:
Hansági Szilvia

Tisztelt Hansági Szilvia!

Az osztatlan közös tulajdon azt jelenti, hogy az adott ingatlannak minden egyes része olyan arányban oszlik meg a tulajdonostársak között, amilyen arányban a tulajdonjoguk fennáll. Ez vonatkozhat a telekre is, de a rajta lévő házra is. Elképzelhető az is, hogy a telek és a rajta lévő ház tulajdonjoga elválik egymástól, és az épület más személyek tulajdona, vagy ugyanazon személyeké, de eltérő arányban − például ráépítés esetén, amikor az építmény tulajdonosát földhasználati jog illeti meg. Az osztott közös tulajdon azt jelenti, hogy tulajdonjogilag egységes az ingatlan, de a használat szempontjából meg van osztva a felek között − például az egyes kertrészek kerítésekkel vannak elválasztva. A társasház a közös tulajdon és az egyéni tulajdon közötti köztes forma: ebben az esetben a felek úgy döntenek, hogy az önálló műszaki felszereltségű ingatlanokkal társasházat alapítanak. Ilyenkor a társasház lakás részei külön tulajdonba kerülnek, a ház egyéb részei, így például a födém vagy a pince pedig közös tulajdonban maradnak. Ha az ingatlant társasházzá alakították, a külön tulajdon eladásakor a tulajdonostársakat nem illeti meg elővásárlási jog. Ha viszont az ingatlan közös tulajdonban van, már él az elővásárlási jog.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Van egy negyed tulajdoni hányadom egy olyan ingatlanban, amely haszonélvezeti joggal van megterhelve. A ház háromnegyede édesapámé, és a teljes ingatlan haszonélvezeti joga is az övé. Szeretném tudni, hogyan juthatok az ingatlanban lévő pénzemhez, vagy az ingatlan hasznaihoz.

Köszönettel:
A. Mariann

Tisztelt A. Mariann!

Amíg édesapja él, Önnek pusztán tulajdonjoga van. Az ingatlanban tartózkodhat ugyan, de nem adhatja bérbe és nem is hasznosíthatja. Ez utóbbi jogosultságok csak az édesapját illetik meg. Ha tehát kiadják az ingatlant, az Ön édesapja jogosult a jövedelmek beszedésére. Megoldás lehet, ha közösen értékesítik az ingatlant, vagy arra kéri édesapját, hogy váltsa meg az Ön tulajdonjogát. Ekkor a haszonélvezeti jog értékével csökkentett ellenérték fejében édesapja magához válthatja az ingatlant.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Problémám a következő: édesapám megnősült, és odaköltözött abba a családi házba, amelyben az asszony az édesanyjával élt. Az anyós időközben meghalt, és ők továbbra sem költöztek el. Építettek egy nyaralót is, amely az édesapám nevére került. Apám 25 év után otthagyta a feleségét, de nem vált el tőle. A családi házat az asszony lakta, a nyaralót az édesapám. Apám három éve meghalt, és a hagyatéki tárgyaláson megállapították, hogy a nyaraló felét az asszony, míg a másik felét ketten örököltük a féltestvéremmel. Ez számomra elfogadható is lenne, de van egy bökkenő. A családi házat az asszony még az apám halála előtt eladta és vett magának egy lakást. Abból sem az apám, sem én nem részesültem. Az az érzésem, hogy megkárosítottak, és ez nem hagy nyugodni. Mi az igazság?

Köszönettel:
Kis Eszter

Tisztelt Kis Eszter!

Ön pert tud indítani az anyós ellen, azon a címen, hogy az asszony által eladott ingatlan − bár az ő nevén volt és jogosult volt eladni − beletartozott a hagyatékba. A hagyatékátadó végzés kapcsán az Önt megillető tulajdoni hányad helyett az annak helyébe lépő értéket követelheti. Az ingatlan eladási árának tehát követelheti azt a részét, amely Önt megillette volna az öröklés folytán.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérdésem a következő: ha felnőtt gyermekemet szeretném felruházni haszonélvezeti joggal, annak milyen következménye van a szülő elhalálozása esetén? Milyen hátulütője és előnye lehet?

Köszönettel:
A. Ágnes

Tisztelt A. Ágnes!

Felnőtt gyermeke számára szerződéssel alapíthat haszonélvezeti jogot. Ha ilyen esetben a szülő elhalálozik, a gyermekre nézve nincs semmilyen következmény, mert ha a szülő után örököl, a haszonélvezeti jog kiegészül a tulajdonjoggal. Ha a haszonélvezeti jogot az egész ingatlanra alapították, az akkor is fönnmarad, ha a fia nem az egész ingatlant örökli.

Ön is felteheti ingatlanjogi kérdéseit!