A hitelközvetítő szolgáltatási értéke nem csak új hitelek felvétele esetében realizálható, de meglévő hitelek kiváltása esetén is, mondja Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Centerét működtető HC Központ Kft ügyvezető igazgatója.. A köztudatba még nem épült be teljesen a jelzáloghitelek refinanszírozásának lehetősége, pedig a banki verseny nemcsak az új hitelek kihelyezéséért folyik, jelenthet a meglévő hitelkondícióknál kedvezőbb feltételeket az ügyfelek számára. Az Egyesült Királyságban ez már bevett gyakorlat, 2006-ban az összes jelzáloghitel kihelyezés 60, 2008. első hónapjában 50 százaléka refinanszírozásból származott. A hitelkiváltáskor a meglévő törlesztőrészlet és az új, kedvezőbb törlesztőrészlet különbségét kell szembeállítani a hitelkiváltás egyszeri díjaival, és ennek alapján kiszámítható az az időtartam, amely alatt a refinanszírozás megtérül. A hitelközvetítők segítségével jóval egyszerűbb lesz az ügyintézés is. Azoknak, akik még a 2002. előtti időszak piaci kamatozású, kétszámjegyű kamat mellett felvett hiteleiket törlesztik, feltétlenül érdemes felkeresniük egy hitelközvetítőt.

Egy konkrét példában egy állami kamattámogatás mellett igénybe vett forinthitelt állítunk szembe egy devizahitellel. Feltételezzük, hogy egy 15 millió forintos, 20 éves futamidejű forint hitellel rendelkezünk, amelynek 4 év után a hátralévő tőketartozása 13 millió forint. Ez a forinthitel, jelenlegi kondíciók mellett kalkulálva havi 111 ezer forint havi terhet jelent. Ha ezt a hitelt szeretnénk kiváltani, akkor a hátralévő 13 millió forintra egy devizaalapú hitel 16 évre 96 ezer forintos törlesztőrészletet kínál. Ez havi 15 ezer forintos megtakarítást, egyéves akcióban 82 ezer forintos törlesztőrészletet jelent. Az átváltás költségei – egyrészt a  220 ezer forintos előtörlesztési díj, másrészt az ugyanekkora előzetes költség – a 29 ezer forintos akciós törlesztőrészlet-különbséggel már másfél év alatt megtérülnek.

„Érdemes hitelállományunkat 2-3 évente felülvizsgálni az új banki ajánlatok tükrében, mert időről-időre találhatunk a meglévő kondícióinknál előnyösebb feltételeket”- emelte ki Bánfalvi László.

Hitelközvetítők hazai fejlődési pályája

Magyarországon az 1990-es évek végén kezdett megjelenni a hitelközvetítési szolgáltatás. A szegmens fejlődése szorosan összefügg a jelzálogpiac fejlődésével, fellendülése a lakáscélú állami támogatásokról szóló, 2001. évi kormányrendelethez kapcsolható. Napjainkban csaknem 7 ezer hitelközvetítő cég dolgozik Magyarországon, s az egyéni vállalkozók száma is legalább ennyire tehető. Az Otthon Centrum Hitel Center becslése szerint jelenleg a banki lakossági jelzálog kihelyezések csaknem fele a közvetítőkön keresztül bonyolódik, ami közelít a nyugat-európai szinthez.

Ugyanakkor némi konszolidáció is megfigyelhető már a piacon, a kisebb közvetítők lemorzsolódnak, vagy betagozódnak a nagy hálózatokat működtető cégek alá. A lemorzsolódás legfőbb oka a volumengazdaságosság, azaz a kisebb cégek nem tudják elérni a kritikus méretet. A közvetítői szolgáltatások esetében mindig kulcskérdés a hozzáadott érték, mely elsősorban az ajánlatok egy helyen történő gyors, szakszerű összevetésében ölt testet. A közvetett, de pénzben is kifejezhető szolgáltatási érték a kezdeti költségek, törlesztő részletek közötti különbség, amit a hitelközvetítő a legjobb ajánlat megtalálásával az ügyfélnek megtakaríthat. Egy jelzáloghitel esetén ez a megtakarítás a teljes futamidő alatt elérheti akár a 2 millió forintot is.

A bankok szempontjából is előnyös a hitelközvetítők működése, hiszen termékeiket nemcsak saját kirendeltségeikben kínálhatják, hanem az akár országos hálózattal rendelkező közvetítőkön keresztül, s így több potenciális ügyfelet képesek elérni. A hitelkérelmek előkészítve, a bank által megkívánt tartalomnak megfelelően összeállítva érkeznek a közvetítőktől, ami a bankok számára is egyszerűbb ügyintézést jelent.

Lakáshitelezés Magyarországon

Magyarországon az 1990-es évek végén kezdett megjelenni a hitelközvetítési szolgáltatás. A szegmens fejlődése szorosan összefügg a jelzálogpiac fejlődésével, melynek fellendülése a lakáscélú állami támogatásokról szóló, 12/2001. számú (I. 31.) kormányrendelethez kapcsolható. Kezdetben az állami kamattámogatásos hitelek jelentették a húzó erőt, majd 2003-2004-ben az állami támogatás feltételeinek szigorodásával a devizahitelek vették át a főszerepet. 2004 és 2006 között a devizahitel állomány csaknem megtízszereződött. Fellendülésének hátterében a 2003. végén tapasztalható 11 százalékos forint/svájci frank kamatrés állt, mely csökkent ugyan, de így is 5 százalék fölött maradt, és a deviza hitelek napjainkig is dominálják a jelzáloghitel-piacot. Emellett a szabad felhasználású jelzáloghitelek gyors felfutása is a banki verseny éleződését mutatja

Az ábra pontos értelmezéséhez tudnunk kell, hogy a hitelállomány növekedése két ellentétes irányú hatás, az új hitelek kihelyezésének és a meglévő hitelállomány törlesztésének eredője. A forint alapú hitelállomány jóval idősebb, tehát a tőketörlesztés részaránya az annuitásból eredően magasabb, illetve e hiteleknél jelentős szerepe van a futamidő lejárata előtti hitelkiváltásnak. Így lehetséges, hogy a növekmény negatív irányú. A devizahitelek esetében az állomány frissebb, a tőketörlesztés részaránya jóval alacsonyabb, többek között a futamidő kezdetén gyakran csak kamatfizetéssel járó konstrukciók miatt. A deviza alapú hitelnövekményeket ráadásul az árfolyamváltozás is befolyásolja, mivel a bankok MNB-árfolyamon, forintban tartják nyilván deviza alapú hitelállományukat.