Évente közel kétszázezer lakóingatlan adás-vételére kerül sor Magyarországon, amelyből 2007-ben közel húszezer esetben értékesítési céllal épült új lakás volt az üzletkötés tárgya, számolta ki az Otthon Centrum a KSH adatai alapján. A vidéki nagyvárosok és megyeszékhelyek kiegyenlített képet mutatnak, közel fele-fele arányban saját használatra, illetve értékesítési céllal épülnek az új ingatlanok. A főváros és a községek tendenciája azonban egymással homlokegyenest ellentétes képet mutat. Míg a kistelepüléseken az újonnan épülő mintegy 8500 lakóingatlan több mint 85 százaléka saját használatra, családi házként épült 2007-ben, addig a fővárosban épült közel 9600 új lakóingatlan több mint 85 százaléka értékesítési céllal készült, többszintes többlakásos épületben.
Mind többen hitelből vásárolnak
A tranzakciók között évről-évre egyre magasabb a nem önerőből finanszírozott adás-vételek aránya. A KSH adatai szerint a lakáscélú hitelek száma a 2001. évi 76 ezer szerződésről 2007-re 131 ezerre emelkedett, 2002-2003-ban az államilag támogatott hitelek, majd 2004-től a devizalapú szerződések számának megugrása miatt, amely megközelítette a százezres nagyságrendet. A 2007-ben folyósított hitelek közel fele használt lakás vásárlásához, harmada új lakóingatlan építéséhez, vagy vásárlásához kötődött.
Több a lakás vidéken
2007-ben a magyar népesség mintegy 64 százalékának otthont adó 298 magyarországi városban a használatba vett lakóingatlanok száma növekedést mutatott. A lakásépítés növekedése elsősorban a fővárosban és a nagyvárosokban volt jellemző, de a nem megyei jogú városokban is néhány százalékos emelkedés tapasztalható a 2006. évben használatba vett lakások számához viszonyítva.
A KSH adatai szerint a hazai lakásállomány a kilencvenes évek elején mintegy 3,853 millió lakásról 2007 végére 4,238 millió lakásra növekedett.
Arányait tekintve az új lakóingatlanok közel háromnegyede évről évre a fővároson kívül épül, elsősorban a vidéki városokban és megyeszékhelyeken. A használatba vett lakások száma megyék szerint erős szóródást mutat, a legnagyobb különbség a Közép-Dunántúlon két szomszédos megye – Veszprém és Fejér – között mutatkozott: az előbbiben 61 százalékkal több, az utóbbiban 27 százalékkal kevesebb lakás épült, mint 2006-ban, míg Komárom megyében 15 százalékos volt a növekedés. A dél-dunántúli régióban Baranya és Tolna megyében a használatba vett lakások száma növekedett, Somogy megyében pedig stagnálást mutatott. Győr-Moson-Sopron megyében is jelentősen nőtt -15 százalékkal - az elmúlt évben használatba vett lakóingatlanok száma a nyugat-dunántúli régióban egyedüliként.
Az új lakások fele a központi régióban
Az új lakások 46 százaléka Közép-Magyarország régióban kapott használatbavételi engedélyt, erős fővárosi túlsúllyal (27, illetve 19 százalék Budapest és Pest megye részaránya). A 2007-ben kiadott új lakásépítési engedélyek alapján a jövőbeli építkezéseknek már a fele ide fog koncentrálódni, de Budapest és Pest megye között arányosabb megoszlásban. Mindez annak következménye, hogy a fővárosban csökkent az építési hajlandóság, mialatt Pest megyében 13 százalékkal növekedett.
