2008. szeptember. 02. 18:41 2009. június. 24. 15:54 Ingatlan

Olcsó magyar termőföldet tessék!

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) 9.

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) 9.000 hektár termőföldet hirdet meg árverésen és pályázat útján értékesítésre - jelentette be Tátrai Miklós, az MNV Zrt. vezérigazgatója és Benedek Fülöp, az agrár-portfolióért felelős vezérigazgató-helyettes budapesti sajtótájékoztatóján.

2011-től külföldi magánszemélyek is szabadon vásárolhatnak termőföldet Magyarországon

Elsősorban a Földet életjáradékért program keretében állami tulajdonba került termőföldeket értékesítenek ilyen módon, a Nemzeti Földalap már elfogadott stratégiájának megfelelően, írja az MTI. Az idén a Nemzeti Földalap 7,6 milliárd forint bevétellel számol a tervezett földeladásokból, 4 milliárd forintot pedig a haszonbérletből remél. Az év során összesen 30 ezer hektár föld értékesítését, és 20 ezer hektár haszonbérletbe adását tervezik.

A Nemzeti Földalap kiadásaiból mintegy 10-12 milliárd forint évente az életjáradéki kifizetés, amit jelenleg több mint 22 ezren kapnak. Az eddigiektől eltérően az árveréseken nem 10, hanem maximum 50 hektárra lehet licitálni. Benedek Fülöp elmondta, hogy az árverésen hektáronként 100 ezer forinttal magasabb árat lehet elérni, mint a pályázatokon. Az Alföldön egyébként átlagosan hektáronként 400 ezer forint a termőföld ára, a Dunántúlon pedig 500 ezer forinton felül van, nem számítva az agglomerációban kiemelt területeket. A most meghirdetett értékesítés a Nemzeti Földalap megalakulása óta a huszonhetedik.

Az MNV az előzőekhez képest megbontva: kis, közepes és nagyobb gazdálkodási egységekben próbálja eladni a földeket. Tervek szerint az ötezer hektár 10 százalékát 0,1 és 20 hektár közötti nagyságban, árverésen értékesítik. Mintegy 1500 hektárt pedig 50-200 hektáros egységekben, pályázaton kívánnak eladni. Tátrai Miklós hangsúlyozta, hogy a cél a családi gazdaságok és a közepes vállalkozások érdekeinek figyelembevétele.

Tények a magyar termőföldről

Magyarország 93 ezer négyzetkilométeréből 80 ezer négyzetkilométer számít termőterületnek. Ennek döntő hányada, 4,8 millió hektár szántó, a gyep és gyümölcsös együtt 1,4 millió hektár, míg 1,8 millió hektár erdő.

A termőföld nyolcvannyolc százaléka magántulajdon, két százaléknyi gazdasági társaságoké, míg az állam részesedése tíz százalék. A jellemző, hektáronkénti átlagár 400-500 ezer forint, a Nyugat-Dunántúlon az Ausztriához közelebb eső részeken elérheti a 700 ezer forintot, míg a jó minőségű alföldi részeken 600 ezer forintért cserélnek gazdát a szántók. (Az unióban ennél jóval magasabb az ár, átszámítva 2-5 millió forint.) Egyes elemzések szerint a magyar piacon akár két-háromszoros árnövekedés is bekövetkezhet, vagyis – amennyiben a feltételezés megállja a helyét – jó befektetés lehet termőföld, annál is inkább, mert még mindig alulértékeltnek számít. Az emelkedéshez hozzájárult, hogy az EU növelte a földalapú támogatásokat, azonban ha kevesebb dotáció érkezik az Unióból, úgy termőföld ára is csökkenhet.

Magyarországon 1996-os adatok szerint a gazdálkodók kevesebb mint húsz százaléka rendelkezett 50 hektár feletti birtokkal – a kárpótlással ugyanis szétaprózódtak a termőterületek. Mostanában már a koncentráció jellemző, azonban, egyre nagyobb számban jelennek meg a több száz (esetleg több ezer) hektáron, saját tulajdonú és bérelt földeken gazdálkodó mezőgazdasági vállalkozók, vállalkozások.

Teljes körkép a piaci és egyéb viszonyokról, törvényi háttérről, trendekről az alábbi összeállításban olvasható.