szerző:
ingatlanmenedzser.hu
Tetszett a cikk?

Messziről alig vehető észre a vasszerkezetű pályaudvarokra emlékeztető monumentális...

Messziről alig vehető észre a vasszerkezetű pályaudvarokra emlékeztető monumentális csarnok, amely a 19. század második felében épült. Régi bérházak és lakótelepi toronyházak közé ékelődik a város harminc etnikumot számláló, északi munkásnegyedében, nem messze a Stalingrad metrómegállótól. 


A 104-es kultúrközpont. Forrás: paris.fr

Az Aubervilliers utca 104-es kapuján belépve viszont éppen az épület tágassága és méretei lepik meg a látogatót. A 39 ezer négyzetméteren kialakított 18 "műhely" - amelyek közül a legkisebb is 100 négyzetméter - válogatás nélkül minden művészeti ág (színház, tánc, zene, irodalom, videó, képzőművészetek, utcaművészetek) kortárs alkotói előtt nyitva áll, reggel 7-től éjfélig. A színházi csoportoknak egy négyszáz és egy kétszáz fős terem is rendelkezésükre áll, a központi csarnok pedig háromezer ember befogadására alkalmas. Igazi luxusnak számít ez a francia fővárosban, ahol elsősorban próba- és befogadó helyekből van óriási hiány. 

A tehetségkutatás fellegvára is lehet

Bertrand Delanoe főpolgármesternek hét évbe telt az elődje által lebontásra ítélt épület megmentése, majd teljes átalakítása. Az októberben megnyílt intézmény - amelyet két világhírű színházi rendező, Frédéric Fisbach és Robert Cantarella igazgat - elsősorban kettős célja miatt egyedülálló a világon: a művészetek közti kapcsolatteremtést lehetővé tevő alkotóházi funkciója mellett legfőbb szándéka a közönség beavatása a kortárs művészeti folyamatokba; az alkotók és a befogadók közti kapcsolat megteremtése már az alkotás idején. Délután bárki ingyen látogathatja a műhelyeket, esténként pedig jelképes, 3-5 eurós belépőjegyért előadások, performanszok, tárlatvezetések, filmforgatások várják az érdeklődőket. 
 
A világ minden tájáról érkező művészek legalább egy hónapig és legfeljebb egy évig dolgoznak itt. Igényeiket, kéréseiket a Száznégy hatvan fős állandó stábja teljesíti. Az évente kétszáz alkotó illetve csoport 35 művészeti projektjének helyet kínáló intézmény első pályázati kiírására 3200-an jelentkeztek. Az viszont még a jövő kérdése, hogy az egykori temetkezési épületből kulturális nagyüzem vagy világméretű tehetségkutató intézmény lesz-e. 

[[ Oldaltörés: Házfoglaló művészek ]]


A nehezen kiismerhető, hodályszerű Száznégy vezetői arra törekednek, hogy az elmúlt harminc év nyugat-európai házfoglaló művészeinek hagyományára építve teljesen újszerű objektumot hozzanak létre. Erről először 2009 júniusában győződhet majd meg a nagyközönség, az első "helyfoglalók" Traversée (Kereszteződés) elnevezésű fesztiválján.

A név, azon túl, hogy utal a vállalt művészeti célokra, azért is találó, mert a Száznégy tulajdonképpen egy 240 méter hosszú átjáróház két utca között. Az igazgatók szívesen idézik Paul Klee-t, aki szerint a művészet valójában a mű születéséig megtett út, annak minden nehézségével és sikerével. Olyan út, amelyen ezentúl a közönség vagy az éppen csak nézelődő környékbeli lakók is elkísérhetik a művészeket. 

Szociális programot is teljesít
 
Ennek érdekében a kultúrközpont a 17 százalékos munkanélküliséggel küzdő munkáskerület szociális programjába illeszkedve működik. A közönség fogadásával és eligazításával megbízott harminc munkatársból húsz az önkormányzat integrációs programjának részeként jutott az intézményben álláshoz. A kerület amatőrcsoportjai és egyesületei óránként mindössze 2 euróért bérelhetnek próbatermet a Száznégyben, a gyerekeket játszóház várja. 
 
A 100 millió eurós átalakítást követően Párizs önkormányzata az intézmény költségvetésének 70 százalékát állja, de évi 4 millió eurót a Száznégynek magának kell kitermelnie. A jövő tavasszal nyílik meg a 350 fős étterem, az utcára nyíló kávéház és a könyvtár. Ezer négyzetméteren üzletek várják majd az arra sétálókat, 6 ezer négyzetméternyi területet pedig kongresszusok, gálaestek, koncertek, divatbemutatók, vásárok és egyéb művészeti események szervezői bérelhetnek. 

A Száznégy legnagyobb kérdése az, hogy egy ekkora méretű nemzetközi kulturális projekt hogyan tud majd beilleszkedni Párizs közbiztonságilag legveszélyesebbnek tartott negyedének életébe, illetve hozzá tud-e járulni a XIX. kerület lakóinak integrálásához a főváros vérkeringésébe.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!