Tapolcai tervek

Az értékmegőrző rehabilitációra 657 millió forint uniós támogatást nyert a város a regionális operatív program keretében. Tapolca 300 millió forintos önerőt biztosít a fejlesztéshez     

Pál Béla a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsközölte: Veszprém megyében nyolc város nyert városközpont rehabilitációra összesen 4,3 milliárd forintot. Tapolca az 1,3 milliárd forinttal Pápa után második a sorban a 657 millió forintos támogatási összegével, míg a harmadik Balatonfüred 607 millióval. 
 
Sólyom Károly, Tapolca alpolgármestere elmondta: a csaknem egymilliárd forintos összegből megújul a Vass Albert Könyvtár és Múzeum épülete, az egykori Bauxit Irodaház, a Tamási Áron Művelődési Központ, továbbá a hozzá tartozó egykori zsinagóga épületrésze, illetve rendbe teszik a zeneiskola udvarát, parkját. A belvárosi rehabilitáció része lesz a Malom tó és környékének szépítése is, különösen a park és a sétányok felújítása. A Malom tótól a belvárosi Köztársaság térig sétányt létesítenek, illetve egyes belvárosi műemléki épületeknél hangulatos belső udvarokat alakítanak ki - mondta az alpolgármester.   
 
Lasztovicza Jenő, a Veszprém Megyei Közgyűlés fideszes elnöke, Tapolca országgyűlési képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a városban példás épület-rehabilitációs munka zajlott eddig is. Mint mondta: a Balaton-felvidéki kisvárosnak rendkívül értékes épületegyüttesei vannak, amelyekre ráfért már a felújítás.

Nagykanizsa 1,5 milliárd forintért fejleszthet

Varjú László nemzeti fejlesztési és gazdasági államtitkár arról számolt be, hogy a kormány szerdai ülésén döntött Nagykanizsa fejlesztési projektjéről. Nagykanizsa 1 milliárd 510 millió forintos támogatáshoz juthat, amelyből 899 forint az uniós forrás. Ez a beruházás egyike a 636 nagyberuházásnak, és a fejlesztések révén megújulhat Nagykanizsa belvárosi része, és a rehabilitáció munkahelyek teremtésére is alkalmas - mondta az államtitkár. 

Hozzátette: a korábbi döntések eredményeképpen 149 város újulhat meg.

Budai Bernadett szóvivő  elmondta: 2007-2010 között nagyjából 200 milliárd forint áll rendelkezésre városfejlesztésre, és az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében eddig a fenti összege fele, 100 milliárd forint értékben támogatta a kormány a városok, települések rehabilitációját, megújítását. A fennmaradó összegre továbbra is lehet pályázni - tette hozzá.
 
Egy-egy település központjának felújítása kedvező folyamatot jelenthet, hiszen nem csak gazdasági fellendülést hozhat, de hasznos lehet az ott élők és az oda látogatók számára.
 
A kormány megtesz mindent, és minden számára lehetséges eszközzel élni kíván azért, hogy a gazdaság talpon maradásához, élénkítéséhez hozzájáruljon - fogalmazott Varjú László.
 
Kérdés kapcsán az államtitkár közölte: a körbetartozásokat és a lánctartozás problémáját külön kell választani. "Ami nekünk nagyon fáj, az a lánctartozás". A részletekre nem kívánt kitérni Varjú László, de elmondta: intenzív tárgyalásokat folytatnak a szakmai szervezetekkel, amelybe bekapcsolódott az Országgyűlés gazdasági bizottsága is. Szükség van egy biztonsági szereplőre, aki megakadályozza, hogy például áron alul vállaljanak el egy munkát, vagy a kifizetések elmaradjanak. Az ehhez szükséges jogi és pénzügyi feltételrendszert össze kell állítani - tette hozzá Varjú László. "A jelenlegi gyakorlat nem helyes, ezen mi változtatni szeretnék" - hangsúlyozta az államtitkár.