Ma Magyarországon együtt jelentkezik az üzletszerű, valamint a "megélhetési" eltulajdonítás, hiszen a komoly gépekkel felszerelt zugvállalkozók éppen a rászorult emberekkel végeztetik el a munkát - olvasható a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőrfőkapitányság bűnmegelőzési tájékoztató anyagában. A fatolvajokat legtöbbször csak a közúti ellenőrzéskor, szállítás közben fogják el. Ilyenkor megtalálják náluk a tömegesen hamisított számlákat, szállítóleveleket.

A falopás szezonális: késő ősztől fejlődik valódi iparággá. A tél közeledtével egyre intenzívebbé válik az illegális fakitermelés mértéke, és így folytatódik egészen tavaszig. Mivel a tűzifa keresett termék, a lopások erősítik a jogellenes tevékenységet. Van olyan település, ahol a fát fizetőeszközként fogadják el (pl. italmérésekben, uzsorakölcsön törlesztéseként) - emeli ki a rendőrség tájékoztató anyaga. Csak BAZ megyében tavaly 74 millió forint értékű kár keletkezett az első háromnegyed évben.

Új törvény januártól

Magyarország területének ötödét borítja erdő, ez több mint 2 millió hektár. A magyar erdő 58 százaléka állami, 1 százaléka közösségi, 41 százaléka pedig magántulajdon, mintegy 300 ezer magántulajdonossal. E vagyon megóvását szolgálja az idén életbe lépett új erdővédelmi törvény, amely elsősorban az ipari méretű falopások ellen (100 köbmétertől felfelé) nyújthat védelmet. A kisebb falopások (2 köbméter) ellen az adott erdőtulajdonosok, erdészek, helyi lakosság vehetik fel a küzdelmet. Bár a mélyszegénységet elsősorban a gazdasági fejlődés, az életszínvonal emelkedése képes visszaszorítani, így ez központi állami feladat, a kisebb falopások ellen a helyi közösség tehet nagyon sokat. 

Ezt segíti a törvény új jogintézménye, az erdőőri hálózat. Az erdőrök ellenőrizhetik az utakat, megállíthatnak teherautókat és megvizsgálhatják a szállítóleveleket. Fontos jogosítványuk, hogy elkobozhatják a lopott fát és a fakivágáshoz használt eszközöket is (pl. fűrész, teherautó), valamint helyszíni bírságot szabhatnak ki a gépjármű tulajdonosára. Szakértők szerint az elkobzásnak sokkal nagyobb a visszatartó ereje, mint a szabálysértési bírságnak.

Az új törvény fontos eleme, hogy az állami erdők kincstári vagyonba tartását mondja ki, továbbá létrejön az Országos Erdő Tanács, így a társadalmi szervezetek is beleszólhatnak az erdővédelem és gazdálkodás ügyeibe. A megelőzést szolgálja a törvény 61.§ -a, amikor megtiltja az erdőben az élő fáról, cserjéről a gally vagy lomb levágását, vagy akár moha gyűjtését.

E mellett tilos az erdő látogatójának motorfűrészt, 500 g-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél nagyobb hosszúságú kézifűrészt magánál tartani. Aki januártól nagy fejszével járja az erdőt, az minimum 20 ezer forint büntetésre számíthat.

Új módszerek

Öt-hat éve Zala megyében is megjelent a falopás egy trükkös módja - írta a Zalai Hírlap. A módszer szervezői kerítettek egy vagyontalan személyt, akit bejuttattak egy erdőtulajdonosi közösségbe. Az illető kivágta a fát, és mivel tulajdonosnak mősült, nem lehetett lopás miatt eljárást indítani, csak engedély nélküli fakitermelésért. Az illetőn azonban nem lehetett semmit behajtani. Összesen 10-12 ezer köbméter fát termeltek ki ilyen módon. A megyei főügyészség azonban tavalytól környezetkárosításként minősíti az ilyen eseteket, ami szabadságvesztéssel is jár.