Vízügyi szakemberek az MTI-nek elmondták, hogy a folyamatos mérések szerint a Torna-patak vizének pH-értéke a 14 fokú skálán jelenleg 8, ez a mutató általában 7-es a nem szennyezett folyókban, folyóvizekben.

Az október 4-én bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa után a patak vizének pH-értéke 13,5, a Marcal folyóé 12-es volt. A patak vizének a jelenlegi mérések szerint nagy a sótartalma, a vezetőképessége megugrott, és a szennyezőanyag minden bizonnyal erősen elszínezi, megfesti majd a Marcalt is, de komoly veszélyt nem jelent - közölték szakemberek.

A Torna-patakba főként a még nem kármentesített mezőgazdasági területekről jut be az esővízzel a vörösiszap, a zagytározó kiszakadt részét egy három méter magas védősánccal vették körbe, és két lecsapolóárkot is kiépítettek. A tározóból csorgó vizet egy közömbösítőhelyre vezetik és így juttatják vissza a patakba.

A vízügyi szakemberek elmondása szerint a Torna-patak 25 kilométeres szakaszán 55 hektárnyi földterület szennyeződött, ezen a kármentesítést öt héttel a katasztrófa után még nem tudták elkezdeni. A Marcal folyó és a Torna-patak mentén több helyen is sok tonnányi gipszet és több száz liter savat halmoztak fel, hogy szükség esetén azokkal próbálják meg közömbösíteni a víz lúgosságát, s így a szennyeződés ne érhesse el a Duna főágát.