Augusztus 31-ével megszűnik a szociális alapú gázár- és távhő ár-támogatás és beépül a lakásfenntartási támogatásba. Az átalakítás fő célja az ellátásra jogosultak körének kibővítése, vagyis az energiatámogatás megszűnése miatt ellátás nélkül maradó jogosultak befogadása az új rendszerbe - ígéri a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NEFMI).

Az új támogatást a helyi önkormányzatnál kell igényelni. Lakásfenntartási támogatást a fűtéstámogatáson túl többek között lakbérre, albérleti díjra, közös költségre, csatornahasználati díjra, a szemétszállítás költségeire, villanyáram, víz és gázfogyasztás költségeire lehet kérni.

Újdonság az eddigi gyakorlathoz képest, hogy a gázzal és távhővel fűtők mellett azok is igénybe vehetik az új lakásfenntartási támogatást, akik fával, olajjal, szénnel vagy más módon fűtenek. A támogatási kérelmeket a helyi önkormányzathoz kell benyújtani, amely jövedelem- és vagyonvizsgálatot végez, és pénzben és/vagy természetben is megállapíthatja a támogatást.  

Milyen kiadásokra lehet igényelni az új lakásfenntartási támogatást?

Lakásfenntartási támogatást a fűtéstámogatáson túl többek között lakbérre, albérleti díjra, közös költségre, csatornahasználati díjra, a szemétszállítás költségeire, villanyáram-, víz- és gázfogyasztás költségeire lehet kérni.

A fűtési kiadásokra lehet igényelni? Ha igen, milyen típusú fűtésre? 

Igen, szeptembertől a fűtéstámogatás is a lakásfenntartási támogatás keretében igényelhető. Újdonság az eddigi gyakorlathoz képest, hogy a gázzal és távhővel fűtők mellett azok is igénybe vehetik az új lakásfenntartási támogatást, akik fával, olajjal, szénnel vagy más módon fűtenek.

Milyen előnyei vannak még az új támogatási rendszernek? 

Az új támogatási rendszer egyszerűbb lesz. A jogosultságot biztosító jövedelemhatár emelése lehetővé teszi, hogy a korábbi energiatámogatási rendszer jelenlegi jogosultjai továbbra is kaphassanak támogatást. Annak köszönhetően, hogy a fűtéstámogatás is beépül a lakásfenntartási támogatásba, nem kell két, hasonló célokat szolgáló támogatási rendszert párhuzamosan működtetni. Így kiszűrhetőek a támogatást jogosulatlanul igénybevevők.

Milyen jövedelemhatárig lehet igényelni a támogatást?

Az új támogatási rendszer lényegesen megemeli a jogosultsági jövedelemhatárt, amelyet a törvény 71.250 Ft-ban, az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékában határoz meg (a korábbi 150 százalék helyett).

Milyen más feltétele van még a lakásfenntartási támogatásnak?

Annak érdekében, hogy a támogatás a korábbinál igazságosabb és hatékonyabb legyen, a lakásfenntartási támogatás feltétele a jövedelem- és vagyonvizsgálat, amelyet a helyi önkormányzat végez el. A támogatást igénylők vagyoni helyzetének vizsgálatával az a cél, hogy kiszűrhetőek legyenek a támogatást nem jogszerűen igénylők, növelve ezáltal az ellátás célzottságát és hatékonyságát.

Hogyan számolják ki a jövedelmet?

A jövedelemszámítás alapja, a jelenlegi egy főre jutó jövedelem helyett, a háztartás fogyasztási szerkezetét jobban kifejező, fogyasztási egységre jutó jövedelem lesz, amely reálisabban jeleníti meg az adott háztartás jövedelmi és kiadási viszonyait, hiszen a fogyasztás és a kiadások a háztartás tagjai számának emelkedésével nem egyenes arányban növekednek. A vagyon mértékének megállapításakor az ingatlant, a járművet és a forgalomképes vagyoni értékű jogot kell figyelembe venni, nem kell azonban beszámítani a kérelmező (jogosult) által lakott ingatlant, az általa lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, valamint a mozgáskorlátozottságára tekintettel fenntartott gépjármű értékét.

Hogyan számítják az egy fogyasztási egységre jutó jövedelmet?

A jövedelemszámítás alapja az egy főre jutó jövedelem helyett a háztartás fogyasztási szerkezetét jobban kifejező fogyasztási egységre jutó jövedelem lesz. A háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0; a második: 0,9; minden további nagykorú arányszáma 0,8; a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8 és minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

Pénzben vagy természetben kell nyújtani a támogatást?

Pénzben és természetben is nyújtható a támogatás, a törvény értelmében a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetben kell nyújtani. A támogatást elsősorban azokhoz a rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. A támogatás megosztva is adható: részben készpénz, részben természetbeni támogatás formájában.

Pontosan, hogyan történik a természetben nyújtott támogatás?

A természetben nyújtott támogatás esetén az ügyfél nem kap közvetlenül pénzt, hanem az önkormányzat közvetlenül a közüzemi (gáz, áram, távhő, szemétszállítás, stb.) szolgáltatók felé fizeti az esedékes számlát, illetve lehetőség szerint közvetlenül megvásárolja az adott településre jellemző tüzelőanyagot, és természetben adja át a támogatottnak.

Eddig jogosult voltam a lakásfenntartási támogatásra. Újra kell igényelnem?

Amennyiben Ön eddig már jogosult volt a lakásfenntartási támogatásra, úgy jelenleg nem kell új igény benyújtania, azt a megállapító határozatban foglalt ideig változatlanul megkapja.

Mikortól folyósítják a támogatást? 

A lakásfenntartási támogatás új szabályok szerinti megállapítására a 2011. augusztus 31-ét követően indult eljárásokban kerülhet sor. A támogatás egy évig jár.

Mekkora összegű támogatásra számíthatok?

Háztartás típusa    Egy fogyasztási egységre jutó jövedelem    A régi támogatási rendszerben a támogatás összege    A támogatás várható összege
1 tagú                    28.500 Ft    3.600 Ft/hó            3.600 Ft/hó
1 tagú                    60.600 Ft    nem volt jogosult        2.500Ft/hó
2 tagú (1 kiskorú)        19.675 Ft    5.500 Ft/hó            5.500 Ft/hó
2 tagú (1 kiskorú)        56.850 Ft    nem volt jogosult        2.500 Ft/hó
4 tagú (2 kiskorú)        32.243 Ft    6.700 Ft/hó            6.100 Ft/hó
4 tagú (2 kiskorú)        54.928 Ft    nem volt jogosult        2.600 Ft/hó
5 tagú (3 kiskorú)        31.964 Ft    7.200 Ft/hó            6.600 Ft/hó
5 tagú (3 kiskorú)        56.821 Ft    nem volt jogosult        2.500 Ft/hó

Melyek a leggyakrabban kért dokumentumok az önkormányzatoknál?

o    A háztartásban élő személyek jövedelmi viszonyait tanúsító igazolások, a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél (pl. munkaviszony, nyugdíj, családi pótlék, stb.) a kérelem benyújtását megelőző hónapról.
o    A nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelmek esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról.
o    Ha a jövedelem kizárólag alkalmi munkából származik, annak összegéről nyilatkozni kell.
o    Munkanélküli személy esetében a munkanélküliség ténye az állami foglalkoztatási szervnél történt regisztrációról szóló irattal igazolható.
o    A lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló irat.
o    Saját tulajdonú, távfűtött lakás esetében három hónapnál nem régebbi keltezésű "VKSZ" Közüzemi Szolgáltató ZRT számla.
o    Bérlakásban vagy albérletben élő személy esetében a bérleti illetve albérleti szerződés. Ha a kérelmező a lakást kizárólagosan, de szívességi lakóként használja, csatolnia kell az őt erre feljogosító lakáshasználati szerződést, amely alapján a lakás fenntartási költségeit ő fizeti.