Gátlástalanság és reménytelenség uralkodik az építőiparban

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Teljességgel illogikus folyamatok folynak a "romágazatban", az építőiparban, ahol sokévi "lopás, csalás, hazudás" is csak arra volt elég, hogy tönkremenjen. Az ágazatot eluralta a gátlástalanság és a totális reménytelenség, a cégek mellett komplett magánvagyonok foszlottak semmivé. Az [origo] ágazati gyászjelentése.

Kétszázmilliárd forint eltűnt

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) adatai szerint az elmúlt öt évben a válság hatására 85 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma az ágazatban. Az összmegrendelés 42 százalékkal, ezen belül a lakásépítés 75 százalékkal esett vissza 2006 óta. A szövetség becslése szerint a lánctartozások összértéke 400 milliárd forint, ennek a feléről már biztosan tudni, hogy sosem fizetik ki, mivel az adós eltűnt a piacról.

"Évtizedeken át loptam, csaltam, hazudtam, ésez is csak a tönkremenéshez volt elég. El lehet akkor képzelni, hogyan működik ez az egész?" - kérdezett vissza az [origo]-nak egy, a nyolcvanas évek óta az építőiparban dolgozó cégtulajdonos, akinek válság által lenullázott iparág nemcsak a sikeres cégét, de a magánvagyona nagy részét is szinte nyomtalanul benyelte. Mindeközben a magyar államtól semmilyen védelemre, támogatásra nem számíthatott, ezért rendre a jogszabályok kijátszására kényszerült.

Riasztó kép rajzolódik ki még a talpon lévő nagyobb, stabilabb vállalatok sérülékenységéről is. "Ha a három legnagyobb kintlévőségünk bejönne, azonnal kiszállnék" - mondta a lapnak Babály László, a szerkezetépítéssel foglalkozó Épszerk-Pannónia Invest ügyvezetője és résztulajdonosa. Arra utalt, hogy a 4 milliárdos forgalmú cég (2008-ban még 20 milliárdot hozott a vállalkozás) összesen több mint másfél milliárdos követeléshez képtelen hozzájutni magyarországi munkáiból. Szerinte rengeteg a kókler és az egyszerű csaló, nem számít a referencia, és nincs igazi csőd sem. "Hiába visz valaki tervezetten csődbe egy céget, legközelebb is kap megbízást."

Annyira elszegényedtek a cégek, hogy azt egy kívülálló el sem tudja képzelni. "Rendszeresen azzal jönnek az alvállalkozóink, hogy ha nem vesszük meg nekik az anyagot, nem tudják folytatni a munkát" - mondta a 19 éve a piacon lévő, tavaly 5,5 milliárd forgalmat elérő Grabarics Kft. ügyvezető-tulajdonosa, Grabarics Gábor. A cégek kínlódása miatt az épületek minősége egyre rosszabb.

Az alacsony árak egyik oka alighanem a túlkínálat. Magyarországon bő 90 ezer társaság létezik az ágazatban. Ausztriában alig több mint 25 ezer vállalat van a piacon.

Bevett fogás, hogy a megbízó visszatartja az általában a teljes érték 10 százalékára rúgó végszámlát, és közben birtokba veszi az épületet, holott a törvény értelmében ezt nem tehetné meg. Az efféle esetek generálják a lánctartozásokat, de nem mindig egy cinikus kapitalista a hunyó. Az Épszerk-Pannónia már említett másfél milliárdos be nem folyt pénzének nagy része állami vagy önkormányzati beruházásokhoz kötődik. Ilyen a fővárosi CET-projekt, egy kollégiumfejlesztés, egy új egyetemi épület és egy kórházfelújítás.

A lánctartozások kialakulásában nagy szerepe van annak, hogy az állam késve fizet - így látja az ÉVOSZ is. De a késedelmes fizetésen túl előfordul elszámolási vita, önkormányzati fizetésképtelenség vagy olyan kormányzati döntések is, mint a ppp-projektek leállítása.

További részleteket itt lehet olvasni.