A harmadik negyedévben 117 335 jelzáloggal terhelt lakóingatlan esetében állt fenn több mint 90 napos fizetési késedelem, ez 2259-cel több, mint a második negyedévben. Ezekből a 4 százalékos kvóta alapján 5290-et kényszerértékesíthetnének, de csak a kvóta 74 százalékát használják ki a bankok, így most 3898 lakóingatlant jelöltek ki.

A második negyedévben 3752 volt a kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok száma, ez a kvóta 72 százalékát érte el, és ebből ténylegesen 1269-et adtak el. A Nemzeti Eszközkezelő (NET) 912 lakást vásárolt meg, az adósok 299-et maguk adtak el, a bankok által értékesített lakóingatlanok száma pedig 58 volt a második negyedévben. A NET a legtöbb lakást Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (143) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (112) vásárolta meg.

A kvóták rendszere szabályozza, hogy a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak. A kvótát a kormány - a bankokkal egyeztetve - azért vezette be, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben piacra. A kvóta 2011-ben az utolsó negyedévben az érintett lakásállomány 2 százaléka volt, 2012-ben negyedévenként 3 százaléka, 2013-ban 4 százaléka, 2014-ben pedig 5 százaléka lesz. A követelésérvényesítés csak 2015 januárjától működik újból korlátozás nélkül.

A harmadik negyedévben a kvóta alapját képező 117 335 lakóingatlan közül a legtöbb Budapesten (14 052), Pest megyében (16 699), illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (9924) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (7260) található. A legtöbb ingatlant is ezekben a megyékben jelölték ki kényszerértékesítésre: számuk Budapesten 483, Pest megyében 529, Borsodban 328, Szabolcsban 245 volt a harmadik negyedévben, míg a legkevesebb ingatlant továbbra is Tolna (74), Vas (68), illetve Zala megyében (84) jelölték ki.

A kvótakihasználtság az országban Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb, 81 százalékos, Tolna megyében pedig a legalacsonyabb, 61 százalékos a harmadik negyedévben.