Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Svábhegy északkeleti lejtőjén a Diana utca 17. szám alatt áll az 1844-ben Hild József tervei szerint épült Karczag-villa a hazai klasszicizmus, a magyar reformkor egyik legszebb arányú épülete ebben a műfajban. Illetve jószerivel csak rogyadozik, s ha minden így marad, hamarosan összes is rogyik – derül ki a mandiner blog írásából.
Építészfórum
A valamikori nyaraló jelenleg végóráit éli, a villa utolsó lakói hajléktalanok voltak, akik nemrég még a régi ablaktokokat és minden egyéb éghetőt, így a parkettát is eltüzelték. Az épület 2004-ig volt az állam tulajdonában, amely akkor egy kft. kezelésébe, majd ezt követően magántulajdonba került. Hat évvel ezelőtt a tulajdonos bontási engedélyt kért az egyetlen megmaradt melléképületre, amit a szakhatóság akkor első és másodfokon egyaránt elutasított. Azóta a folyamatos állagromláson túl annyi változás történt, hogy a ház kertjének ősfáit egyik napról a másikra egész egyszerűen letarolták.
| Tipikus történet |
A Karczag-villa kálváriája nem egyedi eset. A rendszerváltás után magántulajdonba került, kevéssé szem előtt lévő, lelakott és rossz műszaki állapotú műemlék épületeink egy részét pusztán a kedvezően megtérülő befektetés szándékával vásárolják, hiszen a jó helyen fekvő telek, vagy házhely megszerzése az elsődleges szempont. Ezeket az épületeket ugyan jogszabályok védik a lebontástól, ám ha idővel magától omlik össze az épület, akkor minden akadály elhárul a befektető szándékai elől. A Karczag-villa esetében vélhetően ugyanez történik: a tulajdonos kivár, mondván, az idő megold mindent, s a valóban költséges és szakszerű műemléki helyreállítást elkerülve előbb-utóbb már csak a romokat kell eltakarítani – majd kezdődhet az új, borítékolhatóan silány esztétikai minőséget képviselő épület felhúzása. Arról nem is beszélve, hogy szemünk láttára egy kultúrtörténetileg is érintett épület semmisül meg. |
Sajnos a jelenlegi magyar jogszabályi környezet szinte teljesen tehetetlen az ilyen helyzetekben, hiszen a magántulajdon védelme feltétel nélküli prioritást élvez. Amint azt a jelenlegi példa is mutatja, még kulturális örökségünk megőrzendő értékeivel kapcsolatban sincs elegendő mozgástér. A jellemzően német minták alapján kialakított hazai szabályozás sajnos nem számol a két társadalom eltérő mentalitásával, így nálunk a kiskapukat folyamatosan kihasználják ott, ahol csak lehet.
Noha az új építési törvény és az annak végrehajtására született rendeletek az eddigieknél több jogosítványt adnak az önkormányzatoknak – ilyen például a településképi kötelezési eljárás –, ám pénzbírságnál többet ők sem róhatnak ki ilyen esetekben.
Egyébként Európában – ideértve több más posztszocialista országot, így a lengyeleket és a szlovákokat – gyakran jóval szigorúbb kötelezettségekkel jár a magántulajdonban lévő műemlékek kezelése, amit persze az is segít, hogy a mindennapokban a jogszabályi háttéren túl jóval nagyobb respektje van az épített örökségnek.
További részleteket itt lehet olvasni.
