Távfűtéses használt lakást lehet a legolcsóbban venni, legyen szó téglaépületről, vagy panelról, míg az új építésű társasházak esetében a gázcirkós fűtéssel bíró lakások kaphatók a legkedvezőbb áron – derül ki az Otthon Centrum friss elemzéséből, amely a fűtési szezon beköszönte kapcsán a fűtéstípusok ingatlanárakra gyakorolt hatását vizsgálta.  Az elemzés szerint míg egy téglalakás átlagos négyzetméterára országos átlagban 405 ezer forint, addig a távfűtéses lakásoké csupán átlagosan 333 ezer forint, a gázcirkóé pedig 460 ezer forint.

Fűtéstípus alapján a legmagasabb átlagos négyzetméteráron, átlagosan 545 ezer forinton a központi fűtéses lakások cserélnek gazdát a téglalakások esetében. Paneleknél a távfűtéses lakások olcsóbbak (256 ezer forintos átlagos négyzetméterár, egyedi mérővel pedig 291 ezer forintos négyzetméterár), és a központi fűtésesek ára a magasabb (321 ezer forint).

Új lakásoknál a gáz cirkós lakások kaphatók a legolcsóbban (379 ezer forintos négyzetméterár), míg a megújuló energiás fűtőrendszerűek a legdrágábbak (698 ezer forintos átlagos négyzetméterár). Családi házaknál ugyanakkor a gáz cirkós fűtésűek cserélnek gazdát a legmagasabb áron (222 ezer forint), és a fa vagy széntüzelésű házak a legalacsonyabban (109 ezer forint). „A fűtéstípusok megoszlása alapján a legnagyobb kereslet napjainkban is a gázfűtéses ingatlanok iránt mutatkozik, ez magába foglalja a gáz cirkó, gáz konvektor és az egyéb, gázzal történő fűtési megoldásokat. Az alternatív fűtési módok még csak most kezdenek terjedni, részarányuk minimális. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a fűtés és az energiahatékonyság mellett számos egyéb tényező is jelentős hatással van az árakra”- nyilatkozta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Így a magas különbséghez hozzájárul például, hogy amíg a nagyobb városokban a gáz az általános fűtési mód, addig a kisebb településeken, ahol eleve alacsonyabb négyzetméterárak jellemzőek, máig fával fűtik a családi házak többségét. 

A társasházaknál továbbra is a központi fűtés, a panellakások esetében a távfűtés a legelterjedtebb fűtési megoldás. Az új építésű lakások esetében pedig egyre népszerűbbé válnak a megújuló energián alapuló úgynevezett „nulla energiás” fűtési megoldások, mint a levegő-típusú hőszivattyús berendezések alkalmazása.„Az értékesítés tekintetében a családi házaknál a fatüzeléses ingatlanok iránt mutatkozik a legkisebb kereslet, a legnagyobb pedig a megújuló energiát alkalmazó házakra. Lakások esetében kedveltek az egyedi mérőórával felszerelt központi fűtési rendszerek, valamint a lakásközponti fűtés kombinált fűtőkészülékkel („kombi cirkó”). Minden esetben számít a ház vagy társasház külső szigetelése, a korszerű nyílászárók megléte, amely a hatékony fűtés elengedhetetlen feltételei.

Az ingatlanok értékét a fűtési rendszer milyensége mellett az energiahatékonyság mértéke is befolyásolja, aminek része a fűtési rendszer, ennek hatása leginkább panellakások esetében mérhető. Az egyedi mérőórával felszerelt és panelprogramban részt vett lakások mindenütt magasabb áron értékesíthetők a korszerűsítést nélkülöző lakásokhoz képest. A különbség a fővárosban a legkisebb 7 százalék, a megyei jogú városokban 14 százalék, a kisebb településeken pedig akár ennél is nagyobb lehet, amit a lokáció és egyéb tényezők is befolyásolnak. A kisebb települések esetében pedig a korszerűsített lakások aránya jóval kisebb, ezért értékesebbek.

„A korszerűbb, felújított lakások könnyebben értékesíthetők, ez is az oka az árakban megmutatkozó különbségnek, különösen a felső kategóriában. Egy fűtéskorszerűsítés árát ugyanakkor nem feltétlenül lehet teljesen érvényesíteni az értékesítés során, sőt sok esetben kifejezetten előny, ha felújítandó az ingatlan, mivel az új tulajdonos mindenképpen a saját ízlése szerint újítja majd fel”- tette hozzá a szakember.