Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Az ócsai önkormányzat 2019-ben vállalta, hogy a tulajdonba vételtől számított két évig változatlan feltételek mellett adja ki az ingatlanokat a város devizahiteles lakótelepén. A moratórium 2021 januárjában lejárt, a lakásbérleti díjat pedig több mint háromszorosára emelték. Csak azoknak nem kell többet fizetniük, akik rászorultsági alapon sikeresen kérvényezik a bérleti díj mérséklését.
Az Utcajogász közérdekű bejelentésében kifogásolta, hogy Ócsa Város Önkormányzata tavaly nyáron „társadalmi egyeztetés nélkül, zárt ülésen döntött az önkormányzati lakók lakbérének emeléséről” – számolt be a 444. Szerintük ezt nem tehették volna, a lakástörvény szerint ugyanis az önkormányzatoknak „kötelező kikérni a bérlők és a bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezetének véleményét, ha a lakásrendeletüket módosítani szeretnék”, és hirdetményt is közzé kell tenniük a tervezett módosításról.
Az Utcajogász szerint az önkormányzat akkor is törvényt sértett, amikor zárt ülésen tárgyalta a lakbérmódosító rendeletet. Az önkormányzati törvény ezt ugyanis csak tételesen felsorolt kivételes esetekben engedni, lakbéremelés esetén semmiképp.
A bejelentés után a Pest Megyei Kormányhivatal kivizsgálta az ügyet, és nem találtak problémát abban, ahogy az önkormányzat eljárt a devizahiteles lakópark ügyében.
Aki Ócsán jár, nem érti, miről beszélt Lázár János
Megnéztük, hogy mi a helyzet az ócsai szociális lakóparkban, miután a kormány fű alatt véget vetett a devizahitelesek megsegítésére megálmodott családiház-építési programnak.
Állásfoglalásukban arra hivatkoznak, hogy az Alkotmánybíróság már több esetben is kimondta, hogy nem alkotmányellenes, ha egy rendelet meghozatalakor nem kerül sor társadalmi egyeztetésre. Ha pedig a zárt ülésről utána közzéteszik annak jegyzőkönyvét, az szerintük megfelel a törvényi követelményeknek.
Az Utcajogász erre válaszul azt közölte, hogy ők nem is az Alaptörvény megsértését, hanem a Lakástörvény megsértését kifogásolták. A zárt ülésre vonatkozó válasz pedig szerintük azt sugallja, hogy a kormányhivatal számára „elég demokratikus” már az is, „ha utólag értesülni lehet valahogy a helyi közügyek menetéről”.
