Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
2014-től több gazdasági társaságnak adott át valótlan számlákat, akár börtönbe is kerülhet.
A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség egy esztergomi vállalkozó és húsz társa ellen emelt vádat, a gyanú szerint négy év alatt háromszáz millió forint adót csaltak el - közölte a megyei főügyész.
Reszl Ildikó tájékoztatása szerint az ingatlanok bérbeadásával foglalkozó elsőrendű vádlott 2014-től több gazdasági társaságnak adott át valótlan számlákat, hogy a bevételeik után fizetendő áfát jogosulatlanul, több évig, rendszeres haszonszerzésre törekedve csökkentsék.
A valótlan számlákat olyan társaságok nevében állították ki, amelyeket csak névleg vezettek az elsőrendű vádlott által megbízott személyek. A haszonhúzó ügyvezetők több esetben fizettek a fiktív számlákért az elsőrendű vádlottnak.
Az ügyészség húsz vádlottal szemben költségvetési csalás, valamint hamis magánokirat felhasználása, közülük hárommal szemben továbbá vesztegetés miatt emelt vádat. A húsz érintettből tizenkettővel - köztük a fiktív számlákat befogadó ügyvezetőkkel, valamint egyes strómanokkal - egyezséget kötöttek.
A Tatabányai Törvényszéknek indítványozták, hogy az ügyészség által kötött egyezségeket hagyja jóvá, az elsőrendű vádlottat végrehajtandó börtönbüntetésre és közügyektől eltiltásra, a többi vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélje.
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Hogyan és mikor lehet elrendelni a rendkívüli munkavégzést?
Óriási már a zaj a közösségi médiában. Érdemes még pénzt költeni a tartalommarketingre? Hogyan lehet ezt jól csinálni?
Az ingatlan bérleti díja és a kapcsolódó költségek elszámolhatók a költségként? Milyen járulékokat kell fizetni?
A GKI szerint jelenleg három kulcskérdés merül fel az egykor oly népszerű adózási forma visszavezetésénél.