Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Azt tudtuk, hogy az elmúlt néhány évben nagyon sok házat építettek, valamint újítottak fel, és valóban, csak néhány tucat szavazaton múlt, hogy nem azok lettek a kérdőívünkre választ adók közül a legtöbben, akiknél 2015 után cserélték ki vagy újították fel a tetőt utoljára. Épp csak egy kicsivel voltak náluk többen azok, akiknél 2000 és 2009 között végezték el ezt a munkát – mindkét csoport körülbelül a válaszadók negyedét jelenti. 13 százaléknál azonban még az 1990-es években, 15 százaléknál pedig 1990 előtt cserélték a tetőt utoljára. A válaszadók tizede pedig úgy vásárolt házat, hogy azóta nem volt felújítás, és nem is tudja, hogy az előző tulajdonosok mikor foglalkoztak ezzel utoljára.
Ennek ellenére a kérdőívünket kitöltők alig több mint negyede tervez most tetőfelújítást vagy cserét. Igaz, ezt nézhetjük úgy is: ha melléjük tesszük azokat, akiknél nemrég végezték el ezt a munkát, hamarosan az emberek több mint felénél új tető lehet.
A legtöbbeknél az ár/érték arány számít a leginkább a felújításnál – annyira, hogy ugyan négy válaszlehetőséget adtunk meg, ez az egy opció több mint 50 százalékot kapott. A második legfontosabb, közel egyharmados aránnyal az, hogy mikor sikerül elég pénzt összegyűjteni rá, ami rögtön mutatja is, hogy nem egy két forintos kiadásról van szó. Azt a válaszadóknak csupán a tizede mondta, hogy azt a pillanatot próbálja megtalálni, amikor a munkálatok a legkevésbé zavarják a munkáját és az otthoni életet. Az pedig, hogy minél olcsóbb legyen, csak 6 százalék számára a legfontosabb.
A kérdőív kitöltői közül igazán sokan vannak képben a különböző tetőtípusokkal kapcsolatban. Majdnem négyötödük mondta azt, hogy a Google segítsége nélkül tudja, mit jelentenek a fontosabb típusok nevei.
A válaszadók több mint harmada nyeregtetős házban él, amiben nincs is nagy csoda, Magyarország leginkább elterjedt tetőtípusáról van szó. Közel egynegyed a sátortetők aránya – nagy valószínűséggel ezeknek a többsége régebbi ház. A harmadik leggyakoribb az összetett tetőforma.
Egy átlagos magyar családi házban a fűtési energia nagyjából 20–30 százaléka távozik a tetőn át – a válaszadóink majdnem fele jól találta el ezt a számot.
Azok közül, akik a kérdőívet kitöltötték, 75 százaléknál van hőszigetelés a tetőn. A legtöbbeknél, 32 százaléknál kőzetgyapotból készült a tető hőszigetelése, majdnem ugyanennyi embernél pedig üveggyapotból.
Ahogy az ország jelentős részénél, úgy a mi olvasóink között is többségben vannak azok, akiknél a tető égetett agyag cserépből készült. A második leggyakoribb, egynegyedesnél kicsivel nagyobb arányban a betoncserép, 10 százalék pedig bitumenes tető alatt él.
