Tizenhét nap alatt, vagyis rekordgyorsasággal kel el egy átlagos amerikai családi ház ma. A piacot teljesen a kereslet irányítja: több az ingatlanügynök a piacon, mint az eladó ház vagy lakás. Megismétli-e magát a történelem, lesz-e ebből nagy pénzügyi válság? – teszi fel a kérdést az Economist, amely azt állapítja meg: vegyes a kép.

A jelzálogkölcsönök átlagos aránya a vételárhoz képest 83%, és ez nem is nagyon változott a pandémia idején. A baj az, hogy kettévált a piac. A tehetősebb vevő leperkálja az ár 20%-át, a baj az, hogy a többség csak 10%-ot tud befizetni. Ők gyorsan a víz alá kerülhetnek, ha elkezd galoppozni az infláció, amelynek már vannak jelei.

Ettől függetlenül ma a vásárlók sokkal jobb pénzügyi helyzetben vannak, mint a 2008-as pénzügyi válság előtt – hangsúlyozza az Economist. Akkor minden nyolcadik ingatlan vásárló subprime volt, vagyis pénzügyi helyzete tulajdonképp nem tette volna lehetővé az ingatlan megszerzését. Ma a bankok már más kritériumokat használnak. Megszigorították a kölcsönfeltételeket. A mai jelzálogkölcsönöknek csak 1,7%-a jut a korábbi subprime kategóriába tartozó vásárlóknak. A bankárok ellenőrzik hitelfelvevőket, és leginkább azokat a pénzes ügyfeleket szeretik, akik a távmunka miatt keresnek ingatlant valahol vidéken. Az óriási, úgynevezett jumbo ingatlankölcsönök – ez 550 ezer dollárt vagy többet jelent – ebbe a kategóriába esnek. Jelenleg az ingatlanbizniszt épp ez a tendencia hajtja: a távmunka lehetősége miatt mind többen keresnek második vagy épp első otthont vidéken.

Míg tehát a 2008-as pénzügyi válság előtt a nem fizetőképes vásárlóknak nyújtott ingatlanhitelek váltak problematikussá, ma épp ellenkezőleg: a pénzes, zöld területre költöző vevők jelenthetik a gondot, mivel lehetséges, hogy az óriási hitelre nem kötöttek biztosítást.