"A kormány a szerda esti határozatában biztosította a szükséges önrészt, így már biztos, hogy 1 milliárd forint európai uniós forrást nyertünk el a Duna alatti vasúti alagút környezeti hatásvizsgálatára és az ahhoz kapcsolódó műszaki vizsgálatokra az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) nevű alapból az Európai Uniótól" – írta Vitézy Dávid a Facebookon.

Az alagút a Duna alatt kötné össze Budapest két fontos pályaudvarát, Kelenföldet és a Nyugati pályaudvart.

A Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója kiemeli, hogy a vasúti alagút megépítéséről nem született még végleges kormányzati döntés, de a részletes előkészítés, a megvalósíthatósági tanulmány épp ennek a megalapozásához szükséges.

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiának az alagút a legjelentősebb tervezett eleme. A stratégiában szereplő elemzés szerint kétszer annyi utas is utazhatna a fővárosi és agglomerációs hálózaton, ehhez azonban több mint duplázni kell a vonatok számát.

„A Nyugati, a Keleti és a Déli pályaudvar telített, nem tud több szerelvényt fogadni, fordítani. A kapacitások növelésének egyetlen reális módja a zsákutcát jelentő fejpályaudvarok átalakítása részben átmenő rendszerűvé, hiszen egy vágányon legalább hatszor annyi vonat tud közlekedni azonos idő alatt, ha a vonatokat nem megfordítani kell, hanem továbbküldeni, és a helyére jöhet a következő” – írta a BFK vezérigazgatója.

A Kelenföld és a Nyugati pályaudvar közötti vasúti alagút kitalálása, előkészítése 2020 novembere óta folyik, ekkor írták alá a szerződést a magyar–svájci–holland–brit tervezőcsapattal a részletes műszaki vizsgálatokra és a megvalósíthatósági tanulmányra.

Duna alatti vasútvonal épülhet Kelenföld és a Nyugati pályaudvar között

A Budapest Fejlesztési Központ szerint így javulhat a közlekedés az agglomeráció és a külvárosok számára.

Vitézy azt írta, máris megvannak az első eredmények, a vizsgálatok nyomán kezd fokozatosan kibontakozni, pontosan milyen paraméterekkel érdemes megvalósítani, hogy a leghatékonyabban szolgálja az utasok mobilitási igényeit, a jövőbeni vasútfejlesztési irányokat.

„Az alagút csak akkor láthatja el feladatát, vagyis azt, hogy sokkal több vonat haladhasson át a fővároson, egyben sokkal több irányba lehessen utazni a város és környékének adott pontjáról, ha az odavezető szakaszok kapacitását is növelni tudjuk – az alagút tehát nem a ma legsürgősebb projekt, de ahhoz, hogy a 2030-as években megvalósulhasson, az előkészítésével haladnunk kell. Most, a frissen elnyert európai uniós forrásokból a teljes körű környezetvédelmi dokumentáció készül el és megszerezzük a környezetvédelmi engedélyeket is. Ezt követően is több éves előkészítési munka áll még előttünk, mire az építkezés elkezdődhet, ha a kormány minden mérföldkőnél támogatja a projektet” – írta a Budapesti Fejlesztési Központ.