A magyar ingatlanok még mindig kitűnő befektetési lehetőséget jelentenek a külföldi vásárlóknak, de a számuk jelentősen visszaesett az elmúlt két év adatai alapján – közölte a Duna House.

Tavaly több mint 131 ezer ingatlant adtak el a hazai piacon, ebből 2 200 esetben nyújtottak be ingatlanszerzés iránti kérelmet külföldiek. (Külön kormányhivatali engedély szükséges ugyanis a lakásvásárláshoz, amennyiben a vevő nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség tagállamai vagy Svájc állampolgára.) Ez több mint 40 százalékkal kevesebb a 2019-ben kiadott engedélyekhez viszonyítva, ami elsősorban a pandémia okozta, nemzetközi utazási korlátozásokra vezethető vissza.

A Miniszterelnökség által kiadott statisztika szerint a legnagyobb számban a kínaiak voltak jelen a lakáspiacon, ők adták a nálunk ingatlant vásárlók 39 százalékát tavaly. Akárcsak a magyaroknál, a kínaiak körében is a legkedveltebb célpont – Budapesten belül – Angyalföld volt, amit a X. és a IX. kerület követett. Nemcsak a legnagyobb vásárlói réteget alkották, de a legdrágább ingatlanokra is ők szerződtek.

Az izraeliek és az oroszok is 8-8 százalékát adták tavaly a külföldi vevőknek, őket pedig 5 százalékos aránnyal az ukránok követték. Az Izraelből érkezők Budapesten belvárosát preferálták a vásárlásnál, míg az oroszok többsége Hévízen, keleti szomszédjaink pedig főleg Mosonmagyaróváron és Dunaújvárosban telepedtek le. Rajtuk kívül szép számban kerültek ingatlanok amerikaiak, törökök vagy szerbek birtokába is.

Regionális szinten a fővárost Pest megye, majd Zala, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar követte a befektetési szempontból népszerű térségek listáján. A beérkező kérelmek közül mindössze 33 darabot utasított vissza a kormányhivatal.

„Az EU-n belülről a legtöbb vevő – 2019-hez hasonlóan tavaly is – Németországból érkezett hazánkba, legkedveltebb célpontjuk pedig a főváros mellett a Balaton parti nyaralóövezetek voltak” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. „A Balaton az osztrákok és hollandok körében is népszerű, ők elsősorban a tó nyugati részénél választanak új – szezonális – otthont. Habár a környező országokból kevesebben érkeztek tavaly, mint egy évvel korábban, még mindig jelentős arányt képviselnek a román, szlovák és osztrák potenciális vevők. Ők jellemzően a határvidékeken, kisebb értékű ingatlanokat választanak. Ugyanakkor árszínvonal tekintetében az egyik – lakhatási szempontból – legdrágább régiónak számít Győr-Moson-Sopron megye, köszönhetően fejlett infrastruktúrájának és Ausztria szomszédságának, amely egyben a befektetőket is vonzza.”

Budapest központjában egy új építésű lakást átlagosan egymillió forintos négyzetméteráron lehet megvásárolni, így még mindig az egyik legolcsóbb fővárosnak számít – nem csak az Unióban, de az OECD tagállamai között is. Egy magyar ingatlanba történő befektetés tehát nyereséges lehet későbbi bérbeadás vagy értékesítés esetén egyaránt. „Az átlagos bruttó bérleti hozam várhatóan évi 3,5-5,8 százalék körül mozoghat a lakás elhelyezkedésétől és állapotától függően. A nyereség maximalizálást szem előtt tartva, a vásárlások és hitelügyletek intézésére ezért gyakran veszik igénybe a külföldi ügyfelek a közvetítői segítséget” – tette hozzá Benedikt.

(Képünk illusztráció)