Lánchíd-vita: pár autót azért még föl lehetne engedni
Szép látványtervek kis csúsztatással, manipulatív lakossági szavazás – mintha csak a Fidesz ügyködne a Lánchíd körül. A híd autómentes jövője – amúgy helyesen – borítékolható, a BKK a mostani rend kisebb módosításaira nyitott, ezekről zajlik szakmai vita.
Karácsony Gergely főpolgármester még néhány tetszetős látványtervet is bedobott a Lánchíd mostani, autómentes állapotának megtartása mellett érvelve. A látványtervek a Clark Ádám teret, a Széchenyi teret és a József Attila utcát mutatják felújításuk után. „Ahhoz viszont, hogy ezek a tervek megvalósuljanak, a jelenlegi forgalmi rend megmaradására van szükség a Lánchídon” – írta a főpolgármester a Facebookon.
A főpolgármester csúsztat
A bemutatott látványterveken nem igazán látszik, azok miért ne valósulhatnának meg, ha a hídra visszaengednék a személygépjárműveket. Mármint fizikailag, a mostani, a városvezetés által hosszú távra támogatott rendben
a taxik képesek a környező úthálózaton megközelíteni a hidat és fölhajtani rá. Nyilván, ha a taxik számára ez megoldott, akkor az azoktól csak a fényezésükben különböző egyéb autók is képesek lennének rá.
Annyi igaz, hogy a bemutatott tervek szerint a környező utak és terek kapacitása szűkül, vagyis a híd hálózati kapcsolatai szűkülnek. Ami jó eséllyel azzal járna, hogy még ha vissza is engednék az autókat a hídra, a szűkebb kapcsolódó kapacitások miatt nem lenne rajta akkora forgalom és egyúttal dugó, mint a felújítás előtt.
Illetve a József Attila utcában a bemutatott tervek szerint nem lesz buszsáv, amire pedig szükség lenne, ha a híd nem maradna autómentes. Forgalomszervezési szinten a felújítás elsősorban a Széchenyi téren hoz új világot, a József Attila utca közvetlenül csatlakozik majd a híd felhajtójához, a mostani kvázikörforgalom megszűnik. Nagyon fontos újdonság, hogy a József Attila utcában kétoldali, irányhelyes kerékpársáv létesülne, a járdákat kiszélesítenék, a mostani két-két sávból irányonként egy maradna. Erre kerékpáros szempontból nagy szükség van, jelenleg a Lánchíd a pesti belvárosból nehezen megközelíthető – hiába lehet prímán biciklizni a Lánchídon, ha hiányoznak a hídhoz vezető tengelyirányú kapcsolatok, és csak a Duna mentén, a rakpartokon lehet oda könnyen eljutni.
A terek felújítása egyébként eredetileg része lett volna a Lánchíd felújításának, attól függetlenül, hogy az milyen forgalmi renddel működik tovább.
A projektből akkor kerültek ki – a Váralagúttal együtt – amikor kiderült: minderre a fővárosnak egyben nincs pénze. A terek (és a József Attila utca) felújításáról a főváros azért nem tett le, ezt a Fővárosi Közgyűlés 2022 februárjában megerősítette.
Senki sem akarja azt, ami a felújítás előtt volt
Ugyan a fővárosi nemzeti konzultáción lakógyűlésen a budapesti lakosok szavazhatnak róla, milyen forgalmi renddel nyissák újra a Lánchidat a felújítás után, a kérdés eldöntöttnek tűnik. Még az Autóklub sem támogatja, hogy a korábbi, „jelentős dugókkal járó” forgalmi rend álljon vissza (tehát az, hogy a személygépjárművek korlátozás nélkül felhajthassanak a hídra).
A BKK a mostani, ideiglenes forgalmi rend megtartását favorizálja (csak a kétkerekűek, taxik, tömegközlekedési buszok mehetnek föl a hídra), és nem meglepő módon, a bicikliseknek, taxisoknak, környezetvédőknek is nagyjából megfelel a helyzet úgy, ahogy most van – derült ki a BKK által szervezett kerekasztal-beszélgetésen, ahol az Autóklub mellett a Levegő Munkacsoport, a Kerékpárosklub és az Országos Taxis Szövetség vezetői vitázhattak.
Karácsony Gergely nemzeti konzultációja
Nehezményezhető – ezt a BKK-s beszélgetésen Metál Zoltán, a taxisszövetség elnöke meg is tette – hogy a főváros egy erősen átpolitizált „lakógyűlésen” kéri ki a lakosság véleményét a Lánchíd forgalmi rendjéről.
Ami azt illeti, nehezményezhető, hogy egyáltalán kikéri, hiszen közlekedésszakmai, forgalomszervezési kérdésről van szó, a fővárosi lakosok 99,99 százaléka pedig nem közlekedési szakember. Azzal együtt, hogy a Lánchíd ikonikus műtárgy, ilyen elven az összes fővárosi út behajtási rendjéről lehetne népszavazást tartani, ami egyrészt nehezen kivitelezhető, másrészt praktikusan összeomlana a közlekedési hálózat, ha annak egyes elemeinek működéséről a lakosság dönthetne.
Mindenesetre borítékolható, hogy ha a szavazók többsége a „dugómentes” megoldásra voksol, az a későbbi egyéb forgalmi átalakítások esetében is hivatkozási alap lesz a városvezetés és a BKK számára. Ami nem feltétlenül rossz dolog, a 2019-es Budapesti Mobilitási Terv (BMT) az autós közlekedés részesedésének jelentős csökkentését irányozza elő 2030-ra a többi közlekedési mód javára. 2030 egyáltalán nincs már messze, bőven van még tennivaló, amíg az autóval megtett utak aránya 42 százalékról 30-ra csökken.
És várhatóan a „dugómentes” opció kapja majd a több voksot, hiszen ki szavazna arra, hogy legyenek dugók a hídon? Nyilván
nem is véletlen, hogy a kérdés ilyen formában lett föltéve.
A fővárosi lakógyűlés két választási opciót kínál a budapestieknek arra, milyen legyen a közlekedés a Lánchídon:
- „Továbbra is sűrűn és dugók nélkül járhassanak a buszok”,
- „A felújítás előtti, a jelentős dugók ellenére is”.
Az egész „lakógyűlés” meglehetősen manipulatív, még ha nem is annyira, mint a kormány nemzeti konzultációi szoktak lenne. Igaz, azok annyira manipulatívak, hogy sok esetben a „kérdéseket” nehéz egyáltalán kérdésnek tekinteni.
A korlátozott behajtás megoldható, de nagyon drága lenne
Azért az Autóklub nem elégedett a mostani forgalmi renddel sem, Ajtay Szilárd, a szervezet szakértője szerint kompromisszumos megoldásra van szükség, aminek kialakításába egy „független szakmai testületet” kellene bevonni. Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója szerint ez a BKK – az Autóklub szerint a jelek szerint azonban nem.
Mindenesetre Ajtay több opciót felvázolt. Az alapérv, hogy a Lánchídon most a buszok, taxik, biciklisek mellett van szabad kapacitás, szóval ha nem is bármely, de néhány személyautót föl lehetne engedni. Például a környéken lakók autóit, vagy az elektromos autókat. Utóbbi elképzelést Metál Zoltán, a taxisszövetség elnöke is támogatta. Az ellenérv, hogy a behajtást ellenőrizni kellene, ami praktikusan csak kamerás rendszerrel, regisztrációs adatbázis alapján lenne megoldható. Ennek kiépítése a BKK szerint milliárdos kiadás lenne, mivel a fővárosban nem működik ilyen rendszer, szóval nem arról van szó, hogy csak pár kamerát kell telepíteni pluszban.
Kürti Gábor, a Kerékpárosklub elnöke szerint
a híd csak optikailag tűnik üresnek, mivel nincs tele dugóban álló autóval,
ahogy egy buszsáv is üresnek tűnik. De a cél éppen az, hogy a kedvezményezett járművek akadálytalanul tudjanak haladni.
A BKK szerint a dugók híján lerövidült átjutási időnek, a hídon sűrűbben közlekedtetett járatoknak, új járatoknak köszönhetően a híd átbocsátása valójában már most megközelíti a lezárás előttit – legalábbis emberben számolva.
Éjszakára éppen meg is lehetne nyitni
A beszélgetésen nem merült föl, de jegyezzük meg: létező opció, hogy a behajtási rend napszakok szerint változzon. Az éjszakai órákban jó eséllyel korlátlanul föl lehetne engedni az autókat a hídra, ebben az időszakban a forgalom annyira minimális, hogy aligha alakulnának ki dugók, sőt az a néhány autó a taxikat és bicikliseket sem zavarná.
Ilyesmire van nemzetközi példa, és egyébként valóban nehezen indokolható, miért kellene a magán-személyautóknak kikerülniük a hidat mondjuk hajnali 3-kor, amikor buszforgalom nincs, esetleg néhány taxi és biciklis használja csak.
Persze egy erős sebességkorlátra szükség lenne, hiszen a szűk útpályán biciklisek is lehetnek, illetve a BKK-nak jól kellene kalibrálnia, este mikortól válik nyitottá a híd, hajnalban pedig mikor áll vissza a korlátozott behajtás.
Szakmai szinten a BKK két alapforgatókönyvet tart nyitva:
- A jelenlegi forgalmi rend, esetleg kisebb módosításokkal,
- A felújítás előtti forgalmi rend.
Kérdés, illetve a még zajló szakmai vita tárgya, hogy mi fér bele a „kisebb módosításokba”, illetve mik legyenek ezek.
A Lánchídon nem lehet előzni
Ajtay Szilárd felvetette, hogy a kerékpáros forgalmat részben (a kevésbé „bátor” bicikliseket) föl lehetne engedni a híd északi járdájára. Ez azonban nem opció – ahogy arra a BKK szakemberei és Kürti is felhívták a figyelmét – a híd járdája túl keskeny, a kerékpárút kijelöléséhez szükséges minimális szélességet sem éri el, a gyalogosokkal összeengedni a bicikliseket pedig enyhén szólva nem lenne szerencsés.
Azonban
az átjárható Lánchídra kerékpáros szempontból nagyon nagy szükség van, a Margit híd és a Petőfi híd között nincs biztonságosan, kényelmesen használható átjutási lehetőség a Dunán.
A beszélgetésen fölmerült, lehet-e majd előzni a hídon. Kürti Gábor nehezményezte, hogy tízből kilenc taxis szabálytalanul és veszélyesen előzi a kerékpárosokat, megfelelő oldaltáv nélkül, illetve a záróvonalat átlépve. Metál Zoltán annyit reagált, hogy sok biciklis meg átmegy a piroson, szóval addig nincs miről beszélni, amíg a kerékpárosok az alapvető közlekedési szabályokat sem ismerik/tartják be.
Mindenesetre
a Lánchídon tulajdonképpen lehetetlen szabályosan biciklist előzni,
a sávok ugyanis túl keskenyek a megfelelő oldaltáv megtartásához. Kürti szerint a helyzet csak rosszabb lesz, ha jobbra fordul az időjárás, és a biciklisek megszokják, hogy a Lánchíd használható, a kerékpáros forgalom jóval nagyobb lesz, az előző taxiknak (esetleg buszoknak) adott esetben bicikliskaraván közé kell visszatérniük a jobb oldalra, ha szemből jármű érkezik.
A BKK szerint a záróvonal megszüntetése nem opció, a híd a görbülete, az útpálya emelkedése miatt nem belátható, nincs meg a biztonságos előzéshez szükséges látótávolság.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Karácsony buszjegyet küld Gulyásnak, hogy biztosan átmehessen a Lánchídon
A főpolgármester reagált a kormányinfón elhangzottakra.
A budapestiek többsége szerint nem kell visszaengedni az autókat a Lánchídra
Egy felmérés szerint jó a felújított hídon nemrég bevezetett új forgalmi rend.
