Így változtak az agglomeráció ingatlanárai: már nem a Dunakanyarnál a legdrágábbak a lakások

Nagyot esett vissza 2023-ban a fővárosi agglomeráció ingatlanpiaca, idén viszont kezd felpörögni. A legjobban a Budapesttől délre található lakások drágultak, az északnyugati rész pedig elvesztette az első helyet az árlistán.

  • hvg.hu hvg.hu
Így változtak az agglomeráció ingatlanárai: már nem a Dunakanyarnál a legdrágábbak a lakások

Ahogy visszazuhant az egész országban a lakásvásárlási hajlandóság tavaly, úgy költöztek ki egyre kevesebben a fővárosi agglomerációba is: 18 százalékkal kevesebb adásvétel zárult, mint egy évvel korábban. Idén viszont újra beindulhat a piac, az agglomerációban már 8 százalékkal nőttek a négyzetméterárak, 640 ezer forintra – számolt a Duna House.

Az idei első negyedévben 69,6 millió forint volt átlagosan egy agglomerációs ingatlan ára, ez 10 százalékkal több, mint 2023 elején volt.

A Covid alatti nagyon erős kiköltözési hullám megállt, és egy egyensúlyi állapot alakult ki a főváros környéki területeken. Kevésbé igaz ez az árakra, azok a kereslettel együtt újra növekedő tendenciára váltottak – írta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Az agglomeráció legdrágább helye korábban az északnyugati szektor volt – a Dunakanyar és Piliscsaba között –, most viszont átvette az első helyet a nyugati szektor, azaz Budakeszi, Budaörs, Törökbálint és az azoktól nyugatra lévő pár település. Ott 690 ezer forint most egy átlagos négyzetméterár. A legolcsóbb a Budapesttől délkeletre elhelyezkedő terület, Maglód és Alsónémedi között, ahol 508 ezer forint az átlag. A leginkább a déli szektor drágul – Érdtől Délegyházáig –, ahol még csak 532 ezer forint az átlagos négyzetméterár, de ez 10 százalékos áremelkedés egy év alatt. A Duna House saját adatai szerint az összes tavaly eladott agglomerációs ingatlan harmadát a déli részen vették meg.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?