Tavaly év végén egy szokásos, rengeteg egymással össze nem függő témáról szóló salátatörvényben (2023. évi LXXXVII. törvény az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról) döntötte el az országgyűlés, hogy „egészségügyi és szociális közfeladatok ellátásának elősegítése céljából” Törökbálinti Tüdőgyógyintézetet ingyenesen, nyilvántartási értéken a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja a feladatellátáshoz szükséges ingóságokkal és vagyoni értékű jogokkal együtt, úgy, hogy az új tulajdonos az ingatlant terhelő kötelezettségeket is teljes körűen átvállalja. A szerződésben rögzíteni kell, hogy az ingatlan használata során az egyház kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése. Ha az egyház a jövőben bármikor megszünteti a fenntartói jogviszonyát, minden automatikusan újra az államé.

A december 20-án kihirdetett törvény azt mondta ki, hogy mindez akkor lép hatályba, amikor lezajlik a közfeladatoknak és a szakellátási kapacitásoknak az egyházi fenntartásba történő tényleges átadása. A Magyar Közlöny kedden késő este megjelent számában erről szólt az egészségügyet is felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter határozata: a hatályba lépés időpontja március 1. volt.

Az intézet új honlapján hangsúlyozza, hogy a volt Törökbálinti Tüdőgyógyintézet mint Református Pulmonológiai Centrum „változatlan helyszínen, változatlan kapacitással és területi ellátási kötelezettségekkel folytatja a Törökbálinti Tüdőgyógyintézettől átvett járó- és fekvőbeteg ellátó tevékenységet. Ellátásra szoruló betegeink a honlapunkon részletezett rendelési időkben, változatlan formában és módon tudják igénybe venni az Centrum által nyújtott járó- és fekvőbeteg szolgáltatásokat”.

Törökbálint a Balog Zoltán püspök által vezetett Dunamelléki Egyházkerülethez tartozik, páciensek tapasztalata szerint előfordult, hogy személyesen  tartott szemlét az intézményben.