Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Rendkívül rossz évet zárt tavaly a lakáspiac Magyarországon: a lakásárak, valószínűleg a 2014 utáni legkisebb ütemű drágulását produkálva, átlagosan nagyjából 8,3%-kal nőttek a NAV – egyelőre még nem teljes körű – ingatlanforgalmi adatai alapján – írja közleményében az OTP Jelzálogbank. Ez azt is jelenti, hogy jóval a 17,6 százalékos infláció alatt nőttek az árak, a reálárak csaknem 10 százalékkal estek vissza. Budapest összesített nominális értéknövekedése 5%-os, a megyei jogú városokban 7%-os, míg a kisebb városokban 9%-os volt. A községeknél ugyanakkor 12%-kal csökkent az átlagár.
Az árak alakulását magyarázhatta a forgalomcsökkenés. Az ingatlanpiac az előzetes adatok alapján 2023-ban közel 30%-kal esett vissza. Leginkább az év elején volt rossz a helyzet, a negyedik negyedévben – köszönhetően a javuló gazdasági kilátásoknak, a csökkenő kamatszintnek, illetve a csok kivezetése miatt előrehozott vásárlásoknak – már éves alapon növekedést mutattak a statisztikák – írják Valkó Dávidra, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzőjére hivatkozva.
Tavaly egyedül Pest megyében mértek növekedést, Budapesten 26%-os, a megyei jogú városokban 29%-os, a kisebb városokban 27%-os, a községekben pedig 36%-os csökkenést mutatnak a tranzakciókra vonatkozó számok. A Pest megyében elért, közel egyharmados gyarapodás ugyanakkor a szakértők szerint technikai okokkal, konkrétan a korábbi években elmaradó tranzakciók későbbi, mostani feldolgozásával magyarázható.
Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján tavaly az összes megyében nominális drágulást mutattak a számok. Az élen Csongrád-Csanád áll közel 14%-os árnövekedéssel, míg Fejérben mindössze 1,4%-ot mértek. Budapesten Soroksár volt az egyetlen kerület, ahol az infláció feletti (25 százalékos) drágulást mértek, amit a most befejezett újlakás-projektek magyaráznak. A skála másik végén szereplő V. kerületben viszont gyakorlatilag stagnáltak az árak: mindössze 0,4 százalékos árnövekedést regisztráltak. Mindez azt is jelenti, hogy
már nem a Belváros-Lipótváros a legdrágább területe a fővárosnak, jelenleg az I. kerület vezeti a budapesti rangsort 1,294 milliós négyzetméterárral.
A lista másik végén, 628 ezer forinttal a XXI. kerület szerepel.
A megyék árlistáján 2020 óta Somogy áll az élen, tavaly 743 ezer Ft/m2 átlaggal. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád vármegye, tavaly 187 ezer Ft/m2 átlagértékkel, egyedüliként a 200 ezres limit alatt.
2024-re kilábalást jósolnak az OTP szakértői. Újra nőhet a befektetési céllal vásárlók aránya is, nem számítanak azonban a korábbi összpiaci szárnyalás visszatérésére.
Idén ideális esetben 20-25%-os bővülést (120-125 ezer teljes tulajdont érintő, értékesítési céllal épített lakások nélkül számított tranzakciót) várnak az árak enyhe növekedése mellett, így reálárszintben év végéig megszűnhet a csökkenés. A lakásépítésekben ugyanakkor idén még 10-15%-os visszaesést prognosztizálnak, míg az építési engedélyek száma az 5%-os áfa érvényességének két évvel való meghosszabbítása ellenére már emelkedésnek indulhat. Erőteljesebb és általános piaci élénkülést majd – a lakástámogatások volumene szempontjából nem mellesleg a választásokat megelőző – 2025-ös év hozhat – írják elemzésükben a szakértők.
