Valóban akkora durranás lesz az otthonfelújítási program? Mire lehet elég a támogatás?

Folyamatosan szajkózza a kormányzati kommunikáció a múlt héten bejelentett, de már hónapok óta lebegtetett új otthonfelújítási programot, először múlt héten belengette Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, egy napra rá megvolt a bejelentés, szerdán az M1-en beszélt róla Koncz Zsófia parlamenti államtitkár, és a csütörtöki kormányinfón is felhozták, pénteken pedig fontos részletet árultak el róla. Talán az sem véletlen, hogy a pályázatot a júniusi önkormányzati és európai parlamenti választások előtt ki akarják írni. De valóban ekkora durranás a program?

Mennyiben segíti elő a klímacélok teljesülését, kiknek segít a építőiparban, és mire lesz elég az egyes háztartásoknak a program, amelynek keretein belül a legalább egymilliós önerővel együtt összesen hétmillió forintos korszerűsítésbe vághatnak az (akár többlakásos) családi- és ikerház-tulajdonosok, de aminek legalább felét mindenkinek saját zsebből kell végül állnia? A bejelentés utáni általánosabb összefoglaló után most iparági szereplőkkel és energiahatékonysági szakértőkkel eredtünk utána a részleteknek.

Mire lehet elég?

Többre, mint egy szigetelés és nyílászáró csere – mondta a hvg.hu-nak Szórády Csilla, az Új Ház Zrt. építőanyag-kereskedelmi hálózat vezérigazgatója, akitől azt kértük, hogy egy átlagos házra vonatkozó kalkulációval segítsen felmérni, mire lehet a 7 millió forintos beruházás. A szakember előzetesen figyelmeztetett, a költségeket számos tényező befolyásolja, így például

• az ingatlan elhelyezkedése: “északon, a Mátra bércei között máshogy kell szigetelni, mint Szegeden”;
• milyen falazóelemekből épült a ház,
• milyen az épület általános állapota, 
• mennyire jó a falak vízszigetelése, 
• szükség van-e nyílászárócserére stb.

Ettől függetlenül ahol nincs szükség lábazati szigetelésre, a homlokzatra ragasztott legalább 15 cm vastag fehér EPS-sel (polisztirollal), illetve egy legalább 25 cm ásványgyapot-réteg beton padlásfödémre terítésével számolva, 

a szigeteléssel nagyságrendileg bruttó 2,5 millió forintos költséggel kalkulálhatunk egy átlagos 9 x 9 méteres épület esetén – már kivitelezéssel együtt. 

A szakember azonban jelezte, nem feltétlenül érdemes spórolni a szigetelés vastagságán: 20 centiméteres polisztirollal viszonylag mérsékelt plusz ráfordítással már komolyabb energiamegtakarítást érhetünk el, emellett jelentősebb mértékben növelhetjük ingatlanunk értékét. 

Hogyan érhetjük el biztosan a 30 százalékos energiamegtakarítást?

Ehhez önmagában is elég lehet a szigetelés fent jelzett korszerűsítése, de célszerű ezzel együtt kicserélni az elavult nyílászárókat, már csak a hőhidak és a belső páralecsapódás megelőzése érdekében is. A nyílászárócserénél – jóllehet a kétrétegű üvegezéssel ellátott is megfelelhet – ajánlott a háromrétegű, redőny felszerelésére is alkalmas ablakokkal, a bejárati ajtó esetében pedig egy RC2 biztonsági vasalatú, MABISZ minősítésű termékkel kalkulálni. 

AFP / Sven Simon / Frank Hoermann

Ez esetben az Új Ház Zrt. becslései szerint 

a nyílászárók cseréje bruttó 1,5-2 millió forintba kerülhet egy átlagos, 7 ablakkal és egy bejárati ajtóval rendelkező épület esetében,

ebbe azonban – mivel ingatlanonként és egyénenként jelentősen eltérőek lehetnek az állapotok és igények – nincs belekalkulálva a belső helyreállítási költség. 

Szórády Csilla felhívta a figyelmet a buktatókra is: ha belevágunk, akkor ne csak részlegesen, hanem az egész épületet szigeteljük, különben hőhidak alakulhatnak ki a kevésbé szigetelt területek határain, és a nedves falaknál is kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelő vízszigetelésre, hiszen enélkül csökkenhet a hőszigetelés hatékonysága, és általában is

azok a projektek fognak biztosan megfelelni a programban támasztott követelményeknek, amelyeket komplex rendszerekben gondolkodva, szakemberek által jól megtervezve indítanak, és magas szintű szakipari munkával kiviteleznek.

A munkálatok sorrendjénél pedig a következőket érdemes szem előtt tartani: 

• kezdjük a nem beépített padlásfödém szigetelésével: ez a legegyszerűbb, és akár házilag is kivitelezhető (magunk is leteríthetjük a födémre a megfelelő vastagságú szigetelőpaplant),
• ha új nyílászárókat is szeretnénk, azokat érdemes a homlokzati szigetelés felragasztása előtt vagy legalább azzal egy időben beszereltetni.

Mennyi időbe kerül majd?

Ha minden rendelkezésre áll (tervezés, anyagok, szakember), 

• a homlokzati hőszigetelés egy fent jelzett méretű háznál két hét alatt elvégezhető,
• ha esetleg tetőcsere is szükséges, arra 2-3 hetet érdemes számolni, 
• a nyílászárók cseréje akár egy nap alatt is megvan, de ezen felül kell számolnunk a helyreállítással (az esetleg megsérült falazat, vakolat javításával, az ablakpárkány kialakításával, belső festéssel),
• ha a fűtési rendszert is felújítanánk, akkor egy meglévő központi fűtési rendszer esetében egy kazáncsere önmagában gyorsan, egy nap alatt elvégezhető, ha nem kell például a kéményt is korszerűsíteni,
• ha viszont komolyabb fűtéskorszerűsítésben gondolkodunk, már szükség lehet előzetes gépészeti tervekre, esetleg a vezetékrendszer, radiátorok cseréjére, padló- (fal)fűtés kialakítására. A munkálatok ez esetben 1-1,5 hónapba is beletelhetnek – amennyiben minden terv megvan, minden anyag és szakember a rendelkezésre áll. 

Itt azonban érdemes jelezni, hogy a szakemberekre várhatóan a jelenleginél több időt kell majd várni. A munkát méretét – kisebb kivitelezés felújítás – tekintve 46 napos volt a vállalási idő a Mapei Kft. legutóbbi felmérése alapján, a szakemberekre pedig átlagosan 52 napot kellett várakozniuk a megrendelőknek, a program által közvetlenül érintett szakmákban pedig:  az épületszigetelők esetében 54, az épületgépészek esetében pedig 42 nap volt ez az érték, amivel számolni kell.

Hoz drágulást?

A felújításhoz szükséges építőanyagok árát várhatóan nem fogja érdemben befolyásolni a program: azok inkább világpiaci folyamatoktól, az olaj- és az energiaárak változásaitól (a polisztirol árában a kőolaj, az ásványgyapoténál az előállításához szükséges energia ára jelentős tényező), illetve a forintárfolyamtól függenek.

A munkadíjak emelkedésére viszont lehet számítani a vezérigazgató szerint, bár ez nem lesz olyan mértékű, mint a korábbi otthonfelújítási támogatás idején, amikor – különösen a véghajrában – szinte egyszerre jelent meg az igény a munkákra. Hasonlóan vélekedett Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnökségi tagja is aki figyelmeztetett:

Azoknak, akik fontolgatják a pályázást a programra, érdemes lesz gyorsan lépniük!

Neki az emelkedés várható mértékére is van adata: idénre ugyanis 10 százalékosra mondták munkadíjaik emelését a Mapei fentebb is idézett felmérésében részt vevő szakemberek.

A program pontos részletei egyelőre még nem véglegesek, a bejelentők azt ígérték, hogy tartanak majd róla társadalmi egyeztetést – amire az ÉVOSZ is készül saját, a megrendelők dolgát könnyítendő javaslatokkal –, de június elején már ki is szeretnék írni. Ekkor lesz egyébként a június 9-re kiírt önkormányzati és európai parlamenti választások kampányának véghajrája, erre a kollégák is felhívták a figyelmet a Fülke podcast legutóbbi adásában:

Van pár csavar

Üdvözlendő, hogy legalább 30 százalékos energiahatékonysági javulást tűzött ki a kormány az új otthonfelújítási programban és jövedelem szerint differenciált támogatás kapható – kommentálták a programot a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szakemberei, Illésné Szécsi Ilona projektvezető és Pálffy Anikó szakmai vezető.

Csakhogy van a programban pár csavar. Például ha valaki hőszigeteli család házát (ingatlanja homlokzatát), az már jelentős felújításnak számít (mert a beavatkozás várhatóan több, mint 25%-át érinti a külső határoló felületeknek), ami esetében az épületenergetikai jogszabályok kimondják (9/2023 ÉKM rendelet), hogy éves szinten 150 kW alá kell vinni az épület egy négyzetméterére eső energiafogyasztását. Ez a kitétel nem új, csak a korábbi esetekben nem igazán ellenőrizték, most viszont nagyobb eséllyel lehet rá számítani szerintük. Ennek az energetikai szintnek az eléréséhez azonban már a hőszigetelés mellett más beavatkozás is szükséges, pl. a fűtési rendszer korszerűsítése.

Szerintük az adott támogatási keretből többféle felújítási munkálat is elvégezhető, ami megfelel a 30 százalékos energiamegtakarítási elvárásnak, bár egy épület teljes mélyfelújítására nem lesz elég a 7 millió forint. Finanszírozni lehet belőle például

• a padlásfödém szigetelését (ezzel lehet a legolcsóbban a legnagyobb energiamegtakarítást elérni), és a fűtés korszerűsítését, amivel együtt már teljesíthető a 30 százalékos javulás is. 
• vagy az épület hőszigetelését,
• vagy a padlásfödém-szigetelést a nyílászárók cseréjével.

Pozitívnak értékelték még, hogy a pályázatot várhatóan hivatalos pályázatelőkészítő révén lehet majd igénybe venni, és EKR-kötelezett, energetikus, vagy független egyablakos tanácsadó rendszer segítségével kidolgozni. Ilyen tanácsadó hálózata egyébként a MEHI-nek is van, ezek a Renopontok. Figyelmeztettek azonban, hogy nagyon oda kell figyelni a kivitelezésre, a szakipari munkák minőségére. Ha itt elcsúszik valami, könnyen lehet, hogy nem sikerül teljesíteni az elvárt energiahatékonysági javulást. A részletek ezzel kapcsolatban még nem ismertek: a visszatérítendő támogatást ekkor meg sem kapja a pályázó, vagy a kedvezményes kölcsön révén kapott kamattámogatást is vissza kell-e vajon fizeni.  

Kirostálhatják az energiaszegény háztartásokat

A finanszírozási konstrukció ugyanakkor erős szűrőt jelenthet: hiába szerepel a programban 6 millió forintos segítség, ebből valójában az adott településre jellemző átlagjövedelemtől függően 2,5-3,5 millió forint lesz az, amit az állam vissza nem térítendő támogatásként ad  – amennyiben teljesül az elvárt energiahatékonysági javulás. A többit pedig mindenkinek magának kell kifizetnie: az egymillió forintos önerőt azonnal, a 6 millióból az állami támogatás után fennmaradó 2,5-3,5 millió  forintot pedig 8 év alatt, részletekben. Vagyis aki pályázna, azzal számolhat, hogy végső soron legalább 3,5-4,5 millió forintot saját zsebből kell beletennie, igaz, ezért egy komoly rezsicsökkentő, az ingatlan értékét növelő beruházást tud megvalósítani.

A hatmilliós összeget várhatóan mindenkinek hitelként kell majd felvennie, és ha teljesíti az elvárást, akkor engedik el a vissza nem térítendő részt, ami településtől függően 40-60 százalék lesz. A hitelösszegre viszont minden bizonnyal jelzálogjogot kell majd bejegyeztetni az ingatlanra, aminek így legalább 6 millió forint erejéig kell hitelképesnek lennie. Ez azt jelenti, hogy

• a vályogházak egyből kiesnek, mivel azokra nem lehet jelzáloghitelt felvenni – itt 600 ezer olyan családról van szó, akiknek esélyük sincs pályázni,
• és várhatóan kiesnek azok a családi házak is, amelyek piaci értéke nem nyújt fedezetet erre, vagyis a 8-10 millió forintnál kevesebbet érő ingatlanok tulajdonosai esetében már rezegni fog a léc – itt pedig 1,2 millió olyan felújítandó lakásról beszélhetünk, ami kevesebbet ér, mint 10 millió forint –,
• a hitelekkel kapcsolatban pontos számokkal még a Bankmonitor elemzése szolgál:

A MEHI szakemberei szerint ezek alapján kérdéses, hogy teljesíteni tudja-e az állam pályázat finanszírozási hátterét adó RRF-tervben vállalt egyik feltételt, hogy a forrásból részesülők legalább 10 százaléka energiaszegény háztartás legyen. Itt szép megoldás lehetne, ha nem kellene a rászoruló pályázók hitelképességét nézni, de akkor az államnak kellene vállalni a bankgaranciát, ezek a részletek azonban egyelőre nem ismertek. A pályázat részleteiről még társadalmi egyeztetést kívánnak folytatni, de június elején már ki akarják írni, vagyis nem sok idő marad a finomításra.

Hova lett 90 milliárd?

Kérdés az is, hogy mit tervez a kormány azzal a jó 90 milliárd forintnyi összeggel, amennyivel többet szerepeltettek lakossági energiahatékonysági célokra az eredeti RRF-tervben: ez az összeg eredetileg 197 milliárd volt, a mostani program kerete viszont csak 108 milliárd forint. A szakértők egyetértenek azokkal, akik azt jelezték, hogy célszerű lenne, ha a fennmaradó összegből egy társasházakra szabott hasonló programot indítanának.

A hvg.hu csütörtökön rákérdezett ennek az összegnek a felhasználására a kormányinfón, ahol az hangzott el, hogy erről konzultáció zajlik, és elsősorban a zöld energiára való átállást fogja segíteni.

Kevés ambíció

A nagyobb képet tekintve viszont nagyon csekélynek tartják a program ambícióit: az RRF-tervben eredetileg szereplő nagyobb összeghez társított 20 ezer otthon energetikai felújításásával 2026-ig számol a kormány, miközben ahhoz, hogy az épületállomány kibocsátása tekintetében elérjük az uniós tervekben szereplő 2030-as és 2050-es mérföldköveket, éves szinten legalább 100-130 ezer elavult hazai otthont kellene felújítani.

A gázkazánok hattyúdala

A MEHI szakértői arra is figyelmeztettek, hogy a program fűtéskorszerűsítési részénél várhatóan az utolsó lehetőség lesz, hogy állami támogatással lehessen az elavult gázkészülékeket új gázkészülékekre (hagyományos nyitott égésterű vagy turbós gázkazánt kondenzációsra) lecserélni, 2025-től ezt már nem teszik lehetővé az uniós irányelvek.

Kérdés még, hogy elszámolható lesz-e a pályázatban a pályázatelőkészítők díjazása, illetve a pályázathoz szükséges energiatanúsítványok elkészítésének költségei. Ha nem, akkor a pályázóknak mélyebbre kell majd a zsebükbe nyúlniuk.