Az ENSZ szerint a bebörtönzés nem lakhatási megoldás. Február 15-én az ENSZ két – a lakhatással és a mélyszegénységgel foglalkozó - különleges megbízottja állásfoglalást adott ki a magyarországi hajléktalan emberek hatósági üldözésével kapcsolatban. A közleményben felszólítják Magyarországot, hogy vizsgálja felül azokat a törvényeket, amelyek a hajléktalanságot kriminalizálják és így börtönbe juttathatják azokat, akik az utcán élnek.

Az állásfoglalás felhívja a figyelmet arra, hogy a kormány épp a gazdasági válság keltette lakhatási krízis idején bünteti azokat, akik a túlélésért küzdenek, és azt is kiemeli, hogy a kormányzat ezekre a büntető intézkedésekre hatalmas költségvetési összegeket fordít, miközben a bajba jutott családoknak és a már hajléktalanná vált embereknek nem nyújt kellő segítséget.

„Nem elég, hogy a kormány egy tollvonással hajléktalan emberek ezreit nyilvánítja bűnözővé, az új törvény diszkriminatív hatással van általában a szegénységben élő emberekre is” – állítja Magdalena Sepúlveda mélyszegénységgel foglalkozó megbízott. „A bebörtönzés nem lakhatási megoldás” – hívja fel a figyelmet Rachel Rolnik lakhatási megbízott.

„Nem hogy nem biztosítanak fedelet számukra, sokukat még elő is állítják” - utal Rolnik azokra, akiket a főváros tavaly májusban elfogadott rendelete óta „lakoltattak ki” Budapest aluljáróiból. A két megbízott kiemeli a kormány felelősségét a szükséget szenvedők iránt, különösen a szokatlanul hideg időjárás közepette. Azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy „mindez nem jogosítja fel a hatóságokat arra, hogy kriminalizálják vagy erőszakkal elzárják a hajléktalan embereket”.

A megbízottak feltehetően a nemrég megnyitott Aszódi úti szállóra utalnak, amelynek falai között előreláthatólag előállító helyiség is fog működni. Az állásfoglalás a hajléktalanellátó-rendszer elégtelenségére – a férőhelyek hiányára és a tömeges elhelyezésre – is felhívja a figyelmet, és a megbízottak határozottan kijelentik, hogy „a hajléktalan embereket nem lehet pusztán szegénységük és szükséghelyzetük miatt megfosztani alapvető szabadságjogaiktól, a magánszférához és a személyes biztonsághoz vagy a családjuk védelméhez való joguktól”.

Az ENSZ szakértői sürgetik, hogy Magyarország vizsgálja felül hajléktalan-ellenes intézkedéseit és fogadjon el egy hajléktalanügyi stratégiát, amely – az ország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel összhangban – figyelembe veszi a hajléktalan és más nem megfelelő lakhatással rendelkező emberek szükségleteit és véleményét.