A mexikói régészek az úgynevezett záró klasszikus korból származó Kabah városát tárják fel. A terület már a Kr.e. 3. század közepén lakott volt, de a ma látható építmények többségét a Kr.u. 7-11. század között emelték. A legkésőbbi 987 tájáról származik, ezután a település elnéptelenedett, vagy legalábbis nem emeltek új kultikus építményeket.

A város leghíresebb építménye a "Maszkok palotája", amelynek homlokzatát Chac mexikói esőisten maszkjának százai dekorálják. Az esőisten hosszúorrú "arcmása" megtalálható a település más építményein is. A városban számos palota és lépcsőzetes piramis, valamint alacsony kőépületek sokasága került napvilágra.

Az uralkodói palota konyhája 40 méter hosszú és 14 méter széles, s a feltételezések szerint 750 és 950 közötti időszakból származik, amikor Kabah a virágkorát élte - olvasható az Archaeologica (http://www.archaeologica.org) régészeti hírportálon.

"Úgy véljük, hogy nagy mennyiségben készültek itt az étkek, erre utalnak a szokásosnál nagyobb és különböző alakú edények, amelyeknek más és más volt a rendeltetése" - hangsúlyozta Lourdes Toscano. A régészeket meglepte, hogy nem találtak állati csontokat, vagyis a konyhai hulladékot rendszeresen elszállították. Ennek ellenére a szakemberek igyekeznek szerves anyagok nyomait fellelni, amelyekből következtethetnének az egykori maja uralkodók étrendjére.