Bölényeket engednek szabadon a Kárpátokban

A Kárpátokból több mint 200 éve eltűnt, és jelenleg csak bekerített tenyészetekben félszabadon nevelt bölények visszavadítására készül a WWF Románia és a Rewilding Europe egyesület.

  • MTI MTI
Bölényeket engednek szabadon a Kárpátokban

Május 17-én húsz bölényt hoznak Európa különböző tenyészeteiből a Déli-Kárpátokban fekvő Szárkő-hegységbe, és a nyár folyamán további tíz állattal bővítik az állományt.

A bölények előbb egy 15 hektáros bekerített területen alkalmazkodhatnak az új környezetükhöz, aztán egy 160 hektáros területen kerülnek félszabad állapotba, és ősszel teljesen szabadon engedik őket. A nagy testű növényevők a Szárkő-helység 59 ezer hektáros Natura 2000-es besorolású területét vehetik birtokba. A WWF Románia közleménye szerint ez lesz a valaha volt legjelentősebb kísérlet a bölények európai visszahonosítására. 

Európai bölény
Wikipedia / Kotoviski

Amint a közlemény kitér rá, a Krassó-Szörény megye Örményes (Armenis) község turisztikai hasznot remél a bölények visszahonosításából. Több helybéli lakost erdőkerülővé és a bölénylesre érkező turisták idegenvezetőivé képeztek ki. A két szervezet 2015-ben a Hunyad megyei Pojény (Poieni) falu közelében készül újabb bölényeket szabadon bocsátani. A hosszú távú cél az, hogy 2025-ig legyen legkevesebb 500 szabadon élő bölény a Déli-Kárpátokban. 

A Kárpátokból 1790-ben pusztult ki az addig szabadon élő bölénypopuláció. A bölények egykori honosságára utal az a tény is, hogy a történelmi Moldva fejedelemségnek bölényfej volt a címerén. Romániában jelenleg félszabad állapotban tenyésztenek bölényeket. Európában a romániai mellett Lettországban, Litvániában, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Lengyelországban, Szlovákiában, Oroszországban és Németországban léteznek bölénypopulációk. 

A világon jelenleg 5046 bölényt tartanak számon, de ezek közül csak 3403 él félszabad körülmények között. Ezeket az állatokat bekerített területen tartják, és télen etetik.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?