A kutatók 426 különböző dinoszauruszfaj testsúlyát becsülték meg lábcsontjaik sűrűségéből kiindulva. A vizsgált fajok közt szerepeltek ősi madarak, melyek nagyjából 150 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön a maniraptora nevű, tollas dinoszauruszokból álló csoporton belül.

A 120 millió évvel ezelőtt a mai Kína területén élt Qiliania nevű, verébnagyságú madár nyerte a legkisebb dinoszaurusz címet, mivel a becslés szerint csak 15 grammot nyomott.

Az argentinoszaurusz hatvanmilliószor súlyosabb volt, mint a Qiliania, mégis mindketten a dinoszauruszok családjába tartoznak – mondta Roger Benson, a kutatás vezetője, a PLoS Biology című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

A legnagyobb ragadozó a héttonnás Tyrannosaurus rex volt, mely egyben minden idők legnagyobb ismert szárazföldi ragadozójának is számít. A T. rex megelőzte a valaha csúcstartónak vélt gigantoszauruszt, melyet koponyája hossza alapján becsültek korábban a legnagyobbnak. Szintén Dél-Amerikában vadászott, és hat tonnát nyomhatott.

Az első dinoszauruszok nagyjából 228 millió évvel ezelőtt, a triász földtani korban jelentek meg a Földön. Az ezt követő jura idején nőttek döbbenetesen nagyra, majd a kréta végén, 65 millió évvel ezelőtt eltűntek a bolygóról. Csak néhány madárfaj maradt fenn közülük.

A kréta végi tömeges fajpusztulást aszteroida becsapódása okozta. Benson szerint tanulmányuk megmutatta azokat az okokat is, melyek miatt egyes madarak túlélték  a nagyobb testű dinoszaurusz-testvéreik végzetét előidéző katasztrófát.

A legtöbb dinoszaurusz egyfajta ökológiai "résekbe" záródtak. A madarak azonban mindenféle ökológiai "résbe" be tudtak illeszkedni, annyiféle különböző testméretű és életmódú faj alakult ki köztük – magyarázta.

Több mint ezer dinoszauruszfajt azonosított már a tudomány,de sokuknak csak csonttöredékei maradtak fenn. A kutatók minden olyan faj súlyát megbecsülték, amelynek maradványai tartalmazták a képlethez szükséges csontokat. A képlet a végtagok robosztussága és az állat súlya közötti összefüggésen alapul.