Véget vetne a császározás divatjának a WHO
Sok fejlett országban gyakran valódi indok nélkül hajtanak végre császármetszést, holott csak indokolt esetben lenne szabad alkalmazni az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint.
A császármetszést csak orvosilag indokolt esetben lenne szabad alkalmazni a WHO szerint. Az ENSZ égisze alatt működő intézmény először fogalmazta meg ilyen egyértelműen erről szóló véleményét.
A pénteken ismertetett jelentés rávilágít, hogy gyakran valódi indok nélkül hajtanak végre császármetszést. "Sok fejlett és fejlődő országban járványszerűvé vált a császármetszések alkalmazása, noha orvosilag ez nem minden esetben megalapozott" – mondta Marleen Temmerman, a WHO reprodukciós orvoslással foglalkozó szakértője, aki mindenekelőtt azzal magyarázta a császármetszések terjedését, hogy így kényelmesebb az orvosoknak, ugyanis előre be lehet ütemezni a műtéti úton való szüléseket.
Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásában épp ezért azt hangsúlyozta, hogy a császármetszést csak szükség esetén lenne szabad alkalmazni. A WHO az utóbbi 30 évben eddig megelégedett azzal, hogy azt ajánlotta, a császármetszések aránya ne haladja meg a 10-15 százalékot. Az utóbbi években azonban jelentősen meghaladta ezt az arányt a császármetszések száma: Európában és Amerikában például 23, valamint 35,6 százalék. Egyedül Afrikában és Délkelet-Ázsiában maradt 10 százalék alatt, 3,8, illetve 8,8 százalék.
Egyes országokban valóságos kultusza alakult ki a császármetszésnek, ilyen többek közt Brazília, ahol a gyerekek alig fele születik természetes úton. Ezzel a dél-amerikai ország vezető a világon a császármetszések tekintetben. A WHO szerint tanulmányok azt bizonyítják, hogy a császármetszések tíz százalék feletti aránya bizonyítottan nem jár együtt a szülés közbeni halálozási ráta csökkenésével az anyánál és a gyereknél.
