Az ügyészség az elöljáróknak azt rója a terhükre, hogy bár felelősek voltak a jármű műszaki állapotáért, nem intézkedtek a hátsó gumi cseréjéről és nem rendelkeztek úgy, hogy a motor nem közlekedhet addig, amíg a gumiabroncsot ki nem cserélik. A járőrtársat pedig azzal vádolják, hogy bár erre utasították, szolgálata megkezdésekor nem Budapestre indult egy hibás fényképezőgéppel, hanem éppen ellenkező irányba, amikor pedig tudomást szerzett társa balesetéről, nem tett azonnal jelentést róla.

A vádirat kitér arra is, hogy a balesetet szenvedett rendőr halálának okát nem lehetett pontosan megállapítani, az ép gumikkal is bekövetkezhetett volna. A Budapesti Katonai Ügyészség a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya autópálya-alosztályának vezetőjét, a helyettesét és a szolgálatirányító parancsnokot elöljárói gondoskodás elmulasztásának vétségével, a járőrtársat pedig kötelességszegés szolgálatban vétségével vádolja.

A hétfői tárgyaláson valamennyi vádlott azt mondta, hogy nem érzi magát bűnösnek, de mivel a bíróságon vallomást nem tettek, a bíró a nyomozati szakban tett vallomásukat olvasta fel. Az alosztály vezetője és a helyettese korábban azt mondták: nekik senki nem jelentette, hogy a motorok gumijával olyan komoly gond lenne, ami az azonnali cserét tenne szükségessé. A szolgálatvezető pedig úgy nyilatkozott, hogy amint tudomást szerzett a gumi állapotáról, úgynevezett szolgálati jegyet írt a csere érdekében.

A vádirat szerint az első-, másod- és harmadrendű vádlott elöljárója volt a halálos balesetet szenvedő járőrnek, és felelős volt a motor műszaki állapotáért. Az ügyészség szerint ugyanakkor a motorvezető is felelős, mert a KRESZ szerint elindulás előtt ellenőrizni kell a gumikat, és ha az állapotuk nem felel meg az előírásoknak, akkor nem indulhat el, meg kell tagadnia az erre vonatkozó utasítást.  Az ügyészség szerint az elöljárók tudtak arról, hogy az alosztály két motorjának gumiabroncsai erősen kopottak, mégsem vizsgálták meg, megfelelnek-e a műszaki feltételeknek.

A szolgálatirányító parancsnok ugyan pár nappal a tragikus baleset előtt készített szolgálati jegyet a hátsó gumiabroncs cseréjére, de ezt nem jelentette feletteseinek, nem győződött meg a gumiabroncs tényleges állapotáról, és nem függesztette fel ezzel a járművel a járőrszolgálatot. A negyedrendű vádlott a halálos balesetet szenvedő rendőrrel együtt teljesített szolgálatot 2010. augusztus 16-án. Azt az utasítást kapták, hogy vigyenek Budapestre, a szervizbe egy digitális fényképezőgépet, ők azonban nem a főváros felé, hanem éppen az ellenkező irányba indultak el, és különváltak. Miután eleredt az eső, telefonon megbeszélték, hogy bemennek a szolgálati helyükre, és autóval folytatják a munkát.

Amikor a később áldozat elindult az autópálya leállósávjából, olyan erősen esett az eső, hogy a látótávolság 50 méter volt. Miközben a külső forgalmi sávba akart átsorolni, a záróvonalon megcsúszott, leesett a motorról, a szalagkorlátnak csapódott és a helyszínen meghalt. A vád szerint a baleset idején a motor első és hátsó gumijában alacsonyabb volt a légnyomás az előírtnál, továbbá a hátsó gumiabroncs mintázata az előírt 1,6 milliméter helyett csak 0,2-0,6 milliméter volt.

A vádirat rögzíti azt is, hogy a közigazgatási eljárásban megállapították: nem merült fel bűncselekmény gyanúja, de a járőr megszegte a KRESZ szabályait, mert az adott körülmények között a 110-116 kilométer/órás sebesség eltúlzott volt. A per a délutáni órákban, majd kedden szakértők meghallgatásával folytatódik.