A férfi tavaly szilveszter előtt egy nappal ment üdítőt vásárolni az egyik hipermarketbe. A pénztár után megállította egy biztonsági őr, és kérte, hogy mutassa meg a táskáját. A férfi nem volt erre hajlandó, de jelezte, hogy az áruház vezetőjének szívesen megmutatja. Erre további két biztonsági őr jelent meg, és inkább megmutatta táskáját. Távozni akart, de nem engedték: az őrök az ellenőrző helyiség felé terelték, elállták az útját, és egyikük a kezére is ráfogott.

Kiderült, hogy a biztonsági szolgálatnak gyanús volt a férfi viselkedése az áruházban, ezért vizsgálták át a csomagját, és ezért nem engedték el, amíg meg nem bizonyosodtak róla, hogy nem lopott semmit. Csakhogy ezt nem tehették volna meg, ezt a bíróság is kimondta, és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az áruházat – olvasható a cikkben, amelyben a hipermarketet nem nevezték meg.

„Rutinból ne nézzenek senkit tolvajnak”

 A jogszabály alapján egy áruházban csak akkor kérhetik a táska kinyitását, ha megalapozottan feltehető, hogy ellopott valamit. A gyanús viselkedés ehhez kevés, még akkor is, ha valakit korábban lopáson kaptak.

A mostani esetben ráadásul a vevő megmutatta a táskáját, így semmi sem indokolta, hogy bekísérjék egy helyiségbe és hozzáérjenek. Ez a személyes szabadság korlátozása és az emberi méltósághoz fűződő jog megsértése. Nagyon helyesen tette a férfi, hogy bírósághoz fordult az ügyben – mondta a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke.

Német Ferenc szerint a biztonsági őröknek viszonylag kevés joguk van, és a leggyakoribb hiba, hogy rutinellenőrzéseket tartanak az áruházakban. „Rutinból ne nézzenek senkit tolvajnak” – fogalmazott.

A legtöbb helyen már van riasztókapu és videós megfigyelés, pont azért, hogy legyen elegendő ok megállítani valakit. Ha egy biztonsági őrt ettől eltérő eljárásra köteleznek, az azt jelenti, hogy jogellenes magatartást várnak tőle – jelezte.

A kamaravezető elmondta, hogy évente pár száz panasz érkezik biztonsági őrökre, ami elenyészőnek számít, mivel országosan 100 ezren vannak. A szegedihez hasonló kártérítési perek száma pedig tíz alatt van, sokan ugyanakkor nem is tudják, hogy jogellenesen léptek fel velük szemben, így nem fordulnak bírósághoz – tette hozzá.