A brókerbotrány 2003-ban pattant ki. A hatóságok szerint Kulcsár Attila 1998 és 2003 között a K and H Bank brókercégének dolgozójaként, rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, köztük egyes állami vállalatok, önkormányzatok pénzét. Kulcsárt 2003-ban fogták el Bécsben, és az eljárás első éveiben a nyomozó ügyészek előtt magára és későbbi vádlott-társai egy részére is terhelő vallomást tett.

A Fővárosi Törvényszék szerint már az akkori nyomozás anyaga körülbelül háromszáz kötet volt.

Az ügyészség 2005-ben emelt vádat, a Fővárosi Bíróság, a törvényszék jogelődje 2008 nyarán kihirdetett elsőfokú döntésében nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte sikkasztás miatt Kulcsár Attilát. Többen kaptak sokéves börtönbüntetést és több tíz- vagy több százmillió forintos vagyonelkobzást. Felmentették ugyanakkor a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól Rejtő E. Tibort, a K and H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját. Az akkor írásba foglalt elsőfokú ítélet nagyjából ezeroldalas volt.

A fellebbezések után 2010-ben másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblára került ügyben Kulcsár Attila vallomásai új irányt vettek, már erőteljesen bírálta volt munkahelyét, a K and H Bankot és egykori ügyfeleit. Arról beszélt, hogy a bankot áthatották a szabálytalanságok, amit azonban egyes vezetők éveken át elnéztek. A botrány kirobbanása után viszont a bank biztosítási összegek reményében valótlan nyilatkozatokat tett, ami hozzájárulhatott az elsőfokú ítélet megalapozatlanságához.

A másodfokú eljárásban a tábla bírája és több védő is szóvá tette, hogy az ügyészek váddal kapcsolatos álláspontja nem egyértelmű, szokatlan módon a vádemelés után fél évtizeddel, a másodfokú eljárásban vetette fel a fellebbviteli főügyészség képviselője, hogy sikkasztás helyett csalás is felmerülhet, ami egészen más bizonyítási és kárfelelősségi kérdéseket vetne fel, ráadásul erre a bűncselekményre újabb kiadatási eljárást kellett volna lefolytatni az Ausztriában elfogott Kulcsár Attila esetében.

A tábla megalapozatlanság, illetve súlyos eljárási hibák miatt 2010-ben hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést, és új eljárást rendelt el, amely az év decemberében kezdődött az eredetileg 24 vádlott közül 18 ügyében.

Kulcsár a megismételt eljárásban arról beszélt, hogy 1998-ban a K and H Bank brókercégénél egy már működő rendszerbe kapcsolódott be, amely azonban nem a vádbeli sikkasztásra épült, inkább egy pénzmosoda volt. A beavatott dolgozók üzemeltették azért, hogy a VIP-ügyfelek jelentős mennyiségű készpénzhez juthassanak.

Újabb fél évtized elteltével, a megismételt eljárásban 2015 őszén elmondott perbeszédeiben a védelem jobbára felmentést, az ügyészség Kulcsárnak és néhány vádlott-társának letöltendő szabadságvesztést, tucatnyinak pedig felfüggesztettet indítványozott, továbbá összességében egymilliárdos vagyonelkobzást. Az ügyészség szerint az elkövetési érték 23 milliárd forint, a kár 8 milliárd.

Az ügyészség egy évtizeddel a vádirat benyújtása után a vádat Kulcsár egyes vádlott-társai, egykori cégvezetők vonatkozásában sikkasztásról vesztegetésre módosította.

Az eljárás ideje alatt egy vádlott meghalt, egy másiknál az egészségi állapota miatt kellett felfüggeszteni az eljárást, Rejtő E. Tibor pedig 2015-ben olyan súlyos egészségügyi beavatkozásokon esett át, hogy kérésére a bíróság engedélyezte a távolmaradását a tárgyalásokról, csakúgy, mint egy megvádolt szír pénzváltó esetében, aki a bíró megfogalmazása szerint "külföldön ragadt". Elhunyt egy szakértő, két ülnök pedig 70. életévének betöltése miatt az elsőfokú eljárás befejezése előtt távozni kényszerült az öttagú bírói tanácsból.