A lap információi szerint az indoklás a következő volt: túl sok az olyan folyamatban lévő büntetőeljárás, amely a gyanúsított vagy vádlott szabadlábra helyezése miatt hiúsul meg. A fideszes képviselő az ötlet júliusi bejelentésekor még azt mondta, hogy illeszkedika kormány jogalkotási programjába, így a Ház elé viszik, de azóta nem került elő a javaslat. Pedig az eredeti tervek szerint még ősszel, az ülésszak elején beterjesztették volna a parlamentnek a jogszabályt, aely akár január 1-étől hatályba léphetett volna.

A Népszava két okot sejt a háttérben: "vagy megfeledkeztek a javaslatról, vagy hagyták a feledésbe merülni". A lap az ötlet napvilágra kerülésekor több jogászt is megkérdezett és mind jelezték: a javaslathoz adott indoklás tényszerűen nem igaz, de elmondták azt is, nyugati nor,ákkal megy szembe a módosítás, amely egy-két kirívó eset miatt változtatná meg az amúgy megfelelő szabályozást.

Azt a szabályozást, amely szerint három év lehet a maximális előzetesben töltött idő az elsőfokú ítéltig 1998-ban fogadták el, de csak 2003-tól hatályos. Azóta tavaly változtattak rajta, így a különösen súlyos ügyekben négy év az a leghosszabb idő, amit valaki előzetesben tölthet elsőfokú ítélet nélkül.