Kovács László az EU másfél napos csúcsértekezletének végén közölte: Magyarország nem tervezte, hogy csatlakozik Franciaország, Németország, Belgium és Luxemburg kezdeményezéséhez, amely önálló, az atlanti szövetségétől független védelmi képességek kialakítására irányul. Az EU közös kül- és biztonságpolitikájával és e politikának a készülő alkotmányos szerződéshez való viszonyával az állam- és kormányfők csütörtöki munkavacsorájukon foglalkoztak.
A kérdés azóta osztja meg a tagállamokat, hogy április 29-én a négy ország kezdeményezte egy Európai Biztonságpolitikai és Védelmi Unió megteremtését, valamint közös európai gyors reagálású erő és egy többnemzetiségű főparancsnokság felállítását. Az úgynevezett megerősített együttműködés módszerének alkalmazásával kapcsolatban Magyarországnak az az álláspontja, hogy ilyen mechanizmusok kialakításához legalább a tagállamok felének a részvétele legyen szükséges. Emellett az együttműködésnek nyitottnak kell lennie bármely más, bekapcsolódni kívánó tagállam előtt - emlékeztetett Kovács László, aki szerint ez védelmi kérdésekre is érvényes. "Nem tartjuk jónak szűkebb európai együttműködési formák kialakítását" - fűzte hozzá.
Nem kívánta kommentálni az Egyesült Államok NATO-nagykövetének azt az - ugyancsak csütörtökön elhangzott - kijelentését, amely szerint az önálló európai védelmi képességek megteremtését célzó tervek jelentik a legnagyobb veszélyt az atlanti szövetség jövőjére. A külügyminiszter szerint az ezzel kapcsolatos fejleményeket célszerű folyamatukban vizsgálni, és nem kell túlzott jelentőséget tulajdonítani az amerikai nagykövet kijelentéséhez hasonló nyilatkozatoknak. (MTI)