A korábban közkedveltnek éppenséggel nem mondható sportminiszter már szeptemberben, miniszterelnök-jelöltté választását követően közvélemény-kutatási rekordot döntött. Már az is figyelemre méltó, hogy ismertsége egy hónap alatt 78-ről 93 százalékra nőtt, de még ennél is nagyobb mértékben, 26-ról 43 százalékra ugrott azoknak az aránya, akik „szívesen látnák fontos politikai szerepben". Ennyi idő alatt ilyen mértékű népszerűség-növekedést az elmúlt másfél évtizedben még soha nem regisztrált a Medián.



Októberre a már miniszterelnökké választott Gyurcsány a politikusok népszerűségi ranglistáján a júliusi tizenhetedik helyről a hetedikre rukkolt előre. Népszerűség-növekedése elsősorban a kormánypárti szavazók körében jelentős (júliusról októberre 25 százalékpont, szemben az ellenzéki szavazók körében mért 6 százalékponttal), ám különösen sokatmondó adat, hogy a pártpreferenciával nem rendelkező, úgynevezett bizonytalan szavazók ebben a tekintetben a kormánypártiakhoz állnak közelebb (a növekedés körükben is 25 százalékpont).



Ismertebb és népszerűbb lett Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki immár dobogós helyre került a változatlanul listavezető Dávid Ibolya MDF-elnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök mögött. Talán ennél is érdekesebb, hogy Kiss Péter kancelláriaminiszternek - bár a miniszterelnök-jelölti versenyben alulmaradt - a közvélemény szemében mintha most először sikerült volna határozott arcélt szereznie. Ugyancsak most lépte át a húszas listába kerüléshez szükséges ismertségi küszöböt az MSZP-elnök posztjára esélyesnek tartott kultuszminiszter, Hiller István.



Egy költségvetési vita kezdetén szokatlan jelenség, és alighanem az új kormány új adóelképzeléseivel magyarázható, hogy a korábban a mindenkori pénzügyminiszterek szokásos „bélyegét" viselő, júliusban még sereghajtó Draskovics Tibor is statisztikailag számottevő mértékben tudta növelni támogatottságát.







További részletek a csütörtökön megjelenő HVG-ben.

Megrendelem a HVG-t kedvezményesen