Magyarország 14 megyéjében - az öt észak-dunántúli megye kivételével - 667 telepet azonosítottak - közölte Kósa Karolina újságírókkal, miután bemutatta egy felmérés eredményeit A telepeken és telepszerű lakóhelyen élő környezet-egészségügyi problémái címmel rendezett konferencián. A telepek döntő többségben a lakosság roma etnikumúnak vallja magát "és csak néhány százalékban ugyan, de előfordult, hogy nem romák laknak a telepen" - mondta Kósa Karolina.

A felmérést a környezetvédelmi minisztérium rendelte meg és a Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrumának Népegészségügyi Iskolája készítette el. A 2001-ben kezdődött és idén novemberben befejeződött kutatás romák bevonásával és közreműködésével történt; az adatokat helyszíni bejárás útján gyűjtötték össze. Kósa Karolina elmondta: "a felmérés célja az volt, hogy olyan legalább négy lakásból álló településrészeket azonosítsunk az országban, amelyek az adott település viszonyaihoz képest elmaradottabbak".

A felmérésben tíz paraméter alapján "osztályozták" a telepeket: a lakóhely házainak falazata nem épített, illegális szemétlerakó, dögkút található a telepen, a házak vizenyős területen állnak, vezetékes gáz, víz, csatornázás és áramellátás nincs, a lakosok száma több mint ötven, valamint szilárd burkolatú út több mint félóra távolságra van. Olyan telepet nem találtak, amely mindezen hátránnyal együttesen rendelkezett volna, de két településen két feltétel kivételével az összes hátrány megtalálható - mondta Kósa Karolina.

A felmérés szerint a legtöbb telep Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna megyében van. A legtöbb kedvezőtlen helyzetű telep ugyancsak Bács-Kiskun megyében található. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legtöbben, azaz 26 ezren élnek cigánytelepen. Ugyancsak ebben a megyében van a legtöbb nagy létszámú telep, ahol legalább 300 ember lakik.

Rakics Róbert, a környezetvédelmi tárca helyettes államtitkára elmondta: a minisztérium a telepeken, kolóniákban élő lakosság környezeti és egészségi körülményeinek vizsgálatára rendelte meg a felmérést, amelyet folytatnak a még nem vizsgált öt megyében. Hozzátette azt is: a környezetvédelmi minisztérium "a cigánytelepeken előforduló környezeti ártalmak csökkentése" című pályázatának keretében tavaly 87 millió forintot osztottak szét. Idén körülbelül 100-120 millió forint áll rendelkezésre.