A történelem nem volt kegyes Magyarországhoz - indítja cikkét a Newsweek. Patrubány Miklóst idézi: "Ami Magyarországgal történt, bűn.” A cikk szerzője, William Underhill, alábecsülve az Erdélyben élő magyar kisebbség számát, azt írja: „több mint egymillió kisebbségi társához hasonlóan, az 52 éves számítógépes tudós Erdélyben él, Románia festői vidékén, amit az anyaországtól az első világháború után elszakítottak. Az elmúlt 1000 évben Erdély, a nemzeti kultúra bölcsője, ugyanolyan 'Hungaricumnak' számított, mint a paprika.”

Patrubány, a Magyarok Világszövetségének élén vezeti azt a kampányt, amely a magyar nemzet, legalább papíron történő újraegyesítését célozza. Ha a decemberi népszavazás jóváhagyja, 20 százalékkal megugorhat a magyar útlevéltulajdonosok száma, és az EU polgárainak száma 2 millióval gyarapodhat: az EU integrációnak egyel több kihívással kell megbirkóznia.

[Az 1920. évi trianoni szerződés] ügye állandóan a politika napirendjén van, és nem nehéz megérteni okait. "Mondjon még egy államot a történelemben, amelyiktől elszakították területének kétharmadát?”- idézi az amerikai hetilap Tóth Istvánt, a Tárki igazgatóját. Az évtizedes diszkrimináció csak olaj volt a tűzre. Még ha a demokráciák térhódítása enyhítette is az nemzeti kisebbségek nehéz helyzetét, ma is jelentkezik feszültség, gyakran a magyar nyelv használata miatt az iskolákban és a közigazgatásban. Még Szlovákiában is, ahol a Magyar Koalíció Pártja része a kormányzó koalíciónak, „szavazatokat nyerhet az, aki kijátssza a magyarellenes kártyát" - idézi a lap Bara Zoltánt, a párt szóvívőjét.

Vajon üdvözölne-e az Európai Unió ilyen sok váratlan jövevényt? A kettős állampolgárság hívei hivatkozhatnak Európa növekvő munkaerőhiányára. De Brüsszelnek van oka a nyugtalanságra. A tíz új tagországgal megjelentek bonyolult kisebbségi ügyek, amelyek tovább komplikálják az amúgy is kényes európai döntéshozatali folyamatot. A budapesti kormány sincs túlságosan elragadtatva a kilátásoktól. Mint a korábbi kormányok, nem mulasztja el, hogy hangsúlyozza: támogatja a határon túl élő rokonokat.

Ám a népszavazás a nacionalizmusnak olyan jelenségére utal, amelynek aligha van helye a szép, új Európában. Márpedig Magyarország ehhez csatlakozott a nyáron. Meg van annak a kockázata is, hogy maga ellen hangolja a szomszéd országokat - írja a Newsweek.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki a nem szavazatot támogatja, a Newsweeknek kifejtette: "a népszavazás felvet egy kínos kérdést. Kérem az embereket, gondoljanak bele, hogyan tekintenek majd [a népszavazásra külföldön]”. Nem kevésbe fontos, hogy már néhány ezer betelepülő is komoly erőpróbának veti alá a pénzszűkével és a hatalmas költségvetési túlköltekezés megfékezésével küszködő országot. Gyurcsány leginkább abban reménykedik, hogy az emberek az eszükkel, és nem a szívükkel fognak választani. Mint Tóth István megjegyzi: a magyar társadalom jelentős része ezt a kérdést költség-haszon elemzésként fogja fel. A Newsweek végül megállapítja: „Németország saját kárán megtanulta, hogy még a legörömtelibb újraegyesülés is nagyon költséges lehet.”