Magyar Bálint szerint a volt kormányfő "feltehetőleg szerepet játszik", amikor arról beszél, hogy ha ma járna iskolába a falujában, akkor feltehetőleg csak traktoros, legfeljebb agronómus lehetne. "Én a mostani ambícióit és a tanulási lehetőségeket látva feltételezem, hogy kommunikációs szakos hallgató, vagy politológus hallgató (...) lenne" - mondta a szabad demokrata politikus. Magyar Bálint a volt miniszterelnök által elmondottakat demagógiának minősítve közölte: a tények egyértelműek.

Ma az adott korosztályoknak sokkal nagyobb százaléka jut középiskolába és a felsőoktatásba mint 20-30 éve - mondta a miniszter, majd kifejtette: amikor Orbán Viktor járt gimnáziumba, akkor az érettségiző diákok létszámának kevesebb mint fel került be a felsőoktatásba, ma ez az arány 88 százalék; míg a 90-es évek elején mintegy 100 ezren tanultak a felsőoktatásban, ma ez a szám több mint 400 ezer. 1960-ban az adott korosztály 17 százaléka szerzett középfokú végzettséget, s ez az arány még 1970-ben sem érte el a 25 százalékot. Ma már érettségit adó középiskolába jár a 14 év feletti korosztály nagy része. Az oktatási miniszter közölte: a hatvanas éveket összehasonlítani a mai viszonyokkal különösen furcsa egy magát antikommunistának tekintő politikai erő részéről.

A 2002-es és 2003-as PISA-jelentés szerint a magyar oktatási rendszer alapvető problémája, hogy erőteljesen szegregál - mondta el Magyar Bálint, aki szerint a jelentés eredményeiről az Orbán-kormány idején azonban nem lehetett hallani. A politikus hangsúlyozta, hogy speciális programokra van szükség a lemaradottak és a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására. Megemlítette azt is, hogy a miniszterelnök kérésére a tárca felülvizsgálja az ösztöndíjak rendszerét, s hamarosan javaslatot tesz, hogy az egységes ösztöndíjrendszeren belül hogyan lehet a támogatásokat bővíteni a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, a tehetséggondozás érdekében. Közölte: az előző kormány által indított Arany János program felemásra sikerült, minthogy hátrányos helyzetű térségekből, de nem feltétlenül hátrányos helyzetűek vehettek részt benne.

Orbán Viktor korábban egy interjúban arról beszélt, hogy "a Kádár-rendszerben a szegényebb családok, a rosszabb környezetbe született gyermekek esélyei a tanulás révén való felemelkedésre nagyobbak voltak, mint a mai világban".