A kisebbik koalíciós párt bejelentette: sem az MSZP jelöltjét, Szili Katalint, sem az ellenzékét, Sólyom Lászlót nem támogatja, és egyikre sem szavaz. Ez a politológusok szerint az ellenzéki Sólyom László megválasztásának kedvez a harmadik szavazási körben. Lakner Zoltán szerint "a jobboldal a nevető harmadik" kifejezés nagyon pontosan leírja a helyzetet, hiszen parlamenti kisebbségből köztársasági elnököt választani "nagyon komoly politikai teljesítménynek számít".

Ez "nyilván a Fidesz iránti szimpátiát erősítené, mert azt mutatja, hogy ők tudnak politizálni", az MSZP-t pedig, amelyik többségből képtelen a saját jelöltjét erre a posztra juttatni, "cselekvőképtelen pártként fogják sokan érzékelni", és a pártnak "hónapjai mennek rá, hogy visszakapaszkodjon" - mondta.

Csizmadia Ervin azt mondta: bekövetkezhet, hogy a vita következményeként az SZDSZ jövőre nem kerül be a parlamentbe, illetve még inkább redukálódik a pártok száma, és "csak két nagy párt marad állva".

Egy másik forgatókönyv pedig az lehet, hogy a két koalíciós párt az elnökválasztás után igyekszik minden eszközzel lecsillapítani a feszültségeket és visszatérnek a normális kormányzati mederbe: "mindent megtesznek, hogy a feszültségeket csillapítsák, hacsak nem akarják elveszíteni a 2006-os választásokat".

Kéri László nem tartja jó stratégiának a kisebbik koalíciós párt kitartását, amely szerinte abban reménykedik, hogy a következő választásokon ezt a választók honorálni fogják. Ebben bízni - mint mondta - "politikai botorság", hiszen még majdnem egy év van a választásokig és "a választó emlékezete rendkívül rövid".

Az MSZP-ben úgy fogják értékelni, hogy az SZDSZ miatt buktak, és ez egy olyan mély seb lesz, amit nem tudnak a következő egy év alatt begyógyítani, és a kampányban is egymás ellen fognak harcolni - mondta. Hozzátette: a Fidesz eközben a "nevető harmadikként" azon örülhet, hogy a két párt elintézi neki, hogy megnyerjék a 2006-os választást anélkül, hogy bármit tenniük kellene.

Lengyel László azt mondta: ha Sólyom László nyer, akkor a 2006-os országgyűlési választásokon a jobboldal akár kétharmados parlamenti többséget is szerezhet, míg "a baloldalnak vége".

"Ez az ügy most így 2005 júniusában csak megpecsételi a sorsukat. Eddig is vesztésre álltak, de akár ki se menjenek; nem érdemes elindulniuk a választásokon. Az a kérdés, hogy a kétharmadot meg tudják-e akadályozni." Mint mondta, a jelenlegi helyzet "eleve lehetetlenné teszi" a liberálisok és a szocialisták közötti pozitív együttműködést. A szocialistáknak pedig "a liberálisok nélkül esélyük sincs semmilyen győzelemre. Ez a baloldal szétesését jelenti" - mondta.

Az SZDSZ 2006-os parlamentbe kerülésének szempontjából pedig azt tartaná legjobbnak, ha a párt most kilépne a koalícióból; bár, mint mondta, az is "kifejezetten jó" egy évvel a választások előtt, ha partnerük zárja ki őket. Ha azonban Szilit mégis megválasztanák az SZDSZ "megtörésével" vagy nyilvános megaláztatásával, az az SZDSZ kiesését jelentené a parlamentből - mondta. "Ez egy annyira egyértelmű és világos dolog, hogy ez az ő kiesésüket jelenti, ha engednek, hogy nem is értem, hogy miért gondolja valaki, hogy engedhetnek" - tette hozzá.

Kiemelte, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfőnek is van felelőssége a megegyezés hiányában, aki elmulasztott megfelelő alternatívát kínálni, s így "most már a politikai jövőjét erre föltette. Ha most sikertelenség lesz, akkor az első, aki ebben elhullik, az persze Hiller István (MSZP-elnök), de a második helyen Gyurcsány Ferenc van".

"Ezt ő elintézte volna nagy valószínűséggel még decemberben jól, tehát ezért hibáztatom; decemberben még mindenki bízott benne, és ez a párt bárkit megszavazott volna Gyurcsány Ferenc kedvéért" - mondta Lengyel László, aki azonban nem zárta ki, hogy a kormányfő az utolsó pillanatban előáll egy megfelelő jelölttel, "akarattal nekivezeti a pártját a falnak, hogy utána aztán megmentse".

Kéri László felvetette: Szili Katalin akkor is államfő lehetne - legalább fél évig - ha nem sikerül most köztársasági elnököt választani, hiszen az alkotmányos rend az, hogy ha sikertelen az államfőválasztás, akkor újrakezdődik a választási folyamat, és addig az országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnöki jogokat. Ha így lenne, akkor szerinte "mindenki úgy lesz vele: Szili Katalin már beletanult, beleszokott az államfői teendőkbe, akkor hadd csinálja".