Szász Károly © HVG

Az első fokú ítélet szerint a vádlott kerékpár-balesetet színlelve állította meg Szász Károlyt 2003. január 16-án hajnalban a sértett II. kerületi otthona közelében. Amikor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) akkori elnöke kiszállt autójából egy másik, ismeretlen személy bottal többször megütötte, bántalmazta. Szász Károlynak eltörött a kisujja és ilyen módon maradandó sérülést szenvedett.

Az eljárás során ismeretlenül maradt a bűncselekmény felbujtója és az indíték is.

A bíróság maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt egy év és egy hónap három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte Németh Tibor Zsoltot bűnsegédként. A vádlott a bántalmazásban közvetlenül nem vett részt.

A vádlottat különböző szándékos bűncselekmények miatt már többször is elítélték a bíróságok és Zalaegerszegen egy folyamatban lévő büntetőperben rablás miatt három év letöltendő börtönt kapott első fokon.

A vádlott az eljárás során tagadta bűnösségét, a bűncselekmény helyszínén talált kerékpáron rögzített, tőle származó DNS-maradványok kapcsán pedig arról beszélt, hogy egyszer korábban vásárlás céljából kipróbált egy biciklit a fővárosban, akkor kerülhetett oda az anyagmaradvány.

A bíróság perdöntőnek találta a DNS-maradvánnyal kapcsolatos szakértői véleményt és életszerűtlensége miatt elvetette a vádlotti védekezést.

Németh védője a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy védence "a bűncselekménnyel kapcsolatba hozott K. Attilával" nem beszélt telefonon Szász Károly bántalmazása napján, csak fél évvel korábban.

A tárgyaláson sértett tanúként meghallgatott Szász Károly a vádlottban nem ismerte fel támadóját, a bántalmazás közben nem tudta az elkövetőket jól megfigyelni.

A bűncselekmény indítéka kapcsán Szász Károly elmondta: fenntartja azt a megveretése napja óta nyilvánosan is hangoztatott véleményét, hogy az úgynevezett Pannonplast-ügy miatt támadták meg.

Szóbeli indoklásában a bíró is megjegyezte: a láthatóan jó előre kitervelt bűncselekményt nyilvánvalóan nem egy közlekedési konfliktus, vagy akár rablás motiválta, sokkal inkább Szász Károly személyével és akkor betöltött tisztségével összefüggő indítékok. Ezekre azonban ennek az eljárásnak a vádiratában nincs utalás, így erről a kérdésről nem is dönthetett a bíróság.

Az első fokú ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a védelem felmentésért fellebbezett, így a döntés nem jogerős, a büntetőper a Fővárosi Bíróságon folytatódik másodfokon.