A jelentés összefoglalója szerint az ÁSZ  21 önkormányzatnál végzett helyszíni vizsgálatokat, ezek során 9 polgármester és 8 jegyző felelősségét állapította meg halmozottan elkövetett jogsértések és szabálytalanságok miatt. A számvevőszék egyebek mellett állami támogatások szabálytalan igénybe vételére, illetve szerződés-aláírásra, továbbá kiadási előirányzat nélküli kötelezettségvállalásra bukkant.

Az ÁSZ jelentése szerint a költségvetési pénzek indokolatlanul magas igénybevételét a vizsgált önkormányzatok 81 százaléka által alkalmazott beruházás-finanszírozási módszer, az ÖKOTÁM 2000 tette lehetővé.
  
A számvevők az állami támogatások jogosulatlan kiáramlásának további elkerülése érdekében alternatív javaslatokat tett az érintett jogszabályok módosítására.

Az ÁSZ megállapította, hogy a vizsgált önkormányzatok az általuk nyújtott szolgáltatással arányban nem álló, magas vagyonhasznosításból származó bevételeket kaptak a fővállalkozótól ingatlanuk, közterületük, közútjaik használatáért, földterületük, épületük bérbeadásáért, valamint beruházás-szervezési díj címén.

Az állami fejlesztési források önkormányzati beruházásokhoz kapcsolódó alapítványi támogatások voltak. Az alapítványokat az önkormányzatok azért támogatták, hogy a szennyvíz-beruházásban érintett magánszemélyeknek támogatást nyújtsanak. A pénzt az önkormányzatok úgy teremtették meg, hogy saját területüket bérbe adták a beruházást végző vállalkozónak, akit hirdetmény közzététele nélküli, tárgyalásos közbeszerzési eljárással választottak ki.

Az így kapott támogatást a magánszemélyeknek nem fizették ki, mert az alapítvány azt közvetlenül a vízközmű-társulathoz utalta azért, hogy az a lakos számára elszámolja közműfejlesztési hozzájárulás befizetéseként.

Az önkormányzatok a lakosok nevében az alapítványi támogatásra is megigényelték a magánszemélyeket megillető 15 százalékos közműfejlesztési támogatást. Ezt az összeget a jegyzők nem fizették ki, mivel azt a lakosok már a vízközmű-társulathoz való csatlakozással egy időben közcélú adományként az alapítványoknak ajánlották.  

Az ÁSZ megállapítja, hogy az aránytalanul magas önkormányzati bevételek rendszerbe kerülése miatt a beruházási összköltség indokolatlanul megnőtt. Az ellenőrzött 13 szennyvízberuházáshoz kapcsolódóan az önkormányzatok összesen 7,3 milliárd forintot számláztak ki, amelyhez 4,2 milliárd forint állami kamattámogatású hitelt vettek fel. Az ÁSZ szerint a kiszámlázott bevételek miatti költségnövekedés hatására nőtt a vízközmű társulati hitel felvehető összege, és ezáltal az állami kamattámogatás alapjának nagysága is.  

Az ÁSZ jelentése szerint a költségvetési pénzek indokolatlanul magas igénybevételére a vizsgált önkormányzatok 81 százaléka által alkalmazott beruházás-finanszírozási módszer, az ÖKOTÁM 2000 tette lehetővé.
  
A közkiadásokat kedvezőtlenül érinti, hogy ezeknél a beruházásoknál az állami támogatásokat halmozottan veszik igénybe. Az alkalmazott módszerrel elnyújtják a támogatások igényvételének idejét, ugyanakkor a beruházásokat lényegesen drágábban valósítják meg, mint amit a kivitelezés műszaki tartalma ténylegesen indokolna. A központi költségvetést az önkormányzati bevételekkel
megalapozatlanul megnövelt beruházási összköltség miatt kár éri - állapítja meg a számvevőszéki jelentés.