Az elmúlt tanévben 10826 diák vett részt kommunikáció szakos képzésben, nappali vagy levelező tagozaton. Közülük államilag finanszírozott képzésben 5256-an tanultak, összesen 17 egyetemen és főiskolán - közölte az oktatási tárca a távirati irodával. A kommunikációs képzés alig valamivel több mint egy évtizedes múltra néz vissza, 1992 előtt még egyetemi újságíró képzés sem volt
Magyarországon.

Tavaly a legtöbben a Szegedi Tudományegyetem Budapest Médiaintézetében tanultak, itt 1318 hallgató kap egyetemi szintű képzést levelező tagozaton. A képzés 1996 óta folyik. A Kodolányi János Főiskola budapesti képzési helyén 1174 hallgató folytatja tanulmányait. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen mintegy 1200-an tanulnak. A Nyíregyházi Főiskolán 576-an jártak kommunikáció szakra.

A munkaerő-piaci tendenciák miatt a minisztérium várhatóan csökkenteni fogja a kommunikáció szakos képzésben résztvevő hallgatók számát - közölte az oktatási tárca sajtóirodája. Ezzel együtt a bolognai rendszerű, többciklusú képzési rendszerre való átállás részeként eddig 14 felsőoktatási intézmény kapott bachelor képzési szakindítási engedélyt a Magyar Akkreditációs Bizottságtól.

Kommunikáció- és médiatudomány képzés indulhat egyebek között a Szegedi Tudományegyetemen, a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, az ELTE-n, a Budapesti Kommunikációs Főiskolán és a Zsigmond Király Főiskolán. Ezek az intézmények már feltehetően szerepelni fognak képzési programjukkal a jövő évi felvételi tájékoztatóban.

A többi intézmény szakakkreditációja folyamatosan történik. Ahhoz, hogy a jövő évi tájékoztatóba egy képzés bekerüljön, az akkreditációs bizottságnak október közepéig kell állást foglalnia. Ennek alapján az oktatási miniszter dönt a szakindítási engedély megadásáról.

Mennyiségi túl- és minőségi alulképzésről beszélt Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, aki az előbbit a szakmával szembeni túlzott várakozásokkal, az utóbbit pedig azzal indokolta, hogy a szak népszerűvé válásának idején az oktatóhiány miatt gyorsan kellett tanárokat felvenni, és ebbe "minden csalfaság belefért". Szerinte abszurd helyzet, hogy a friss kommunikációs diplomások töredékét sem tudja felvenni a piac, amelyen ebben a helyzetben "nyomják le a béreket, szaggatják a tradíciókat".

Kósa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke szerint elengedhetetlen, hogy külön válasszák a kommunikációs és az újságíró-képzést annak érdekében, hogy mindkét esetben a legfontosabb szakmai ismereteket oktathassák, a mostaninál jelentősen nagyobb óraszámban. Szikora József, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke szerint az újságírást posztgraduális képzéssé kellene tenni, hiszen "egy bizonyos társadalmi tapasztalat és műveltség kell, hogy egy ilyen, közvéleményt befolyásolni képes műfajt valaki felelősen művelni legyen képes".

Kósa Csaba és Szikora József is egyetértett azzal, hogy napjainkban jóval több kommunikációs szakembert képez a felsőoktatás, mint amennyit a piac fel tudna venni. A kommunikációs képzést 1992-ben az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Főiskolán honosította meg Magyarországon. Egy évvel később indult a kommunikáció szak a Csokonai Vitéz Tanítóképző Főiskolán és a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán.