© Végel Dániel

"Ez sima csalás, ilyen ügyeket a bíróságon egy nap alatt letárgyalnak" - így kommentálta Répássy Róbert (Fidesz-MPSZ) azt a tényt, hogy egyes parlamenti képviselők "felkerekíttetik" a nekik járó költségátalányt, kihasználva az erre vonatkozó jogszabály (lásd Törvényhozói forintok című írásunkat) pongyolaságát. "A saját frakciótársaimért sem tenném tűzbe a kezemet" - mondta a miskolci képviselő, aki szerint azonban helyben, vagyis Borsodban a fideszeseknél minden rendben van.

Az érintett törvényhozók azt használják ki, hogy az adómentes átalányt, amely a képviselői alapdíj - jelenleg havi 210 ezer forint - 70-160 százaléka, a lakóhelyük és a főváros közötti távolság alapján számolják ki, önbevallás alapján. Így azok, akik azt állítják magukról, hogy ők túl vannak a 200 kilométeren, 160 százalékra számíthatnak. A törvény máshol sem nélkülözi a nagyvonalúságot. Ha a képviselő azt kéri, lehet a számítás alapja az egyéni választókerülete székhelyének Budapesttől való távolsága is (a területi listások esetében a megyeszékhely lehet a kiindulási pont).

A megkérdezett képviselők jelentős része egyszerűen kijelentette: igazából nem is tudja, mennyi pénzt kap költségtérítési átalányként. Azzal kapcsolatban azonban már mindenki kész válaszokkal szolgált, miért tért el a hivatalosnak tartott kilométeradatoktól. Egy "bevállalós" döntés négy év alatt - a mostani alapdíjjal számolva - 3 millió forintot hozhat adómentesen annak, aki mondjuk egy 190 kilométer körüli távolságot 200 fölöttinek számoltat el. Így tesz Miskolc mind a négy egyéni választókerületének MSZP-s képviselője, de mások is a megyében: szerintük a közhiedelemmel ellentétben a borsodi székhelyváros és Budapest között nem 180 kilométer körüli az út, hanem több mint 200 (a térképek általában 173 kilométert adnak meg).

"A körzetemhez tartozik egy, a városon túli, aprófalvas községekből álló vidék is, amely szerintem 200 kilométernél messzebb van a fővárostól" - szól Fedor Vilmos (MSZP) magyarázata. A miskolci alpolgármester állítja: nem tud arról, hogy a jogszabály szerint a számítás alapja a választókörzet központja. Hasonlóan járt el több frakciótársa is. A polgármester Káli Sándor, miután 2002-ben egy helyi lap írt erről, módosította az elszámolását, a miskolci belvárosban megválasztott Simon Gábor viszont kitart mellette. Az országos listán befutott Nyakó István, az MSZP szóvivője új érvet hozhat fel: nemrégiben lett állandó lakos az ország legkisebb településének számító Szanticska községben, amely valóban jóval túl van Miskolcon - és a 200 kilométeren. Az ugyancsak szocialista képviselő Nagy Nóra, Nyakó Miskolcon lakó felesége, ehhez annyit tett hozzá, hogy annak idején - a 2002-es bejelentkezéskor - sokakat megkérdeztek, s a tanácsok alapján úgy gondolták, "nyugodtan beadhatjuk a 200 kilométer fölöttit, egyébként is a MÁV olyan jegyet ad ki, amelyre az van írva, hogy Budapest-Miskolc: 200 kilométer". Gúr Nándor miskolci (országos listás) képviselő viszont a 100-200 kilométeres kategóriába soroltatta magát.

Nem könnyű a válasz arra a kérdésre, hogy a trükközők megfoghatók-e. A képviselői juttatásokról szóló törvény nem nyújt semmilyen támpontot azzal kapcsolatban, milyen módszerrel, milyen adatbázisból kell dolgozni. A gyakorlatban mindenki a számára kedvezőbb számolást alkalmazza, elsősorban a városokon belüli távolságokra hivatkoznak a "távolsághosszabbításkor". Mások esetében azonban nem ilyen nagy a lazaság. A közúti térképek készítői minden távolságot a Clark Ádám téri 0 kilométerkőtől mérnek az adott város közepéig. A vállalkozások is ezekből dolgoznak az útiköltség elszámolásaik esetében.

"Ha a képviselők annak idején ilyen törvényt hoztak, akkor nekünk nincsen jogunk azt felülbírálni" - így kommentálta a HVG-nek a parlament egyik, névtelenséget kérő gazdasági tisztségviselője az ügyet. Hivatkozási alap lehet a T. Ház tagjai számára szerinte például az is, hogy sehol nincs leírva, a honatyáknak a legrövidebb úton kell hazamenniük, s előfordulhat, hogy meglátogatják egyéni körzetük egyik távolabbi települését, és úgy utaznak a parlamentbe.

Persze nem csak a borsodi szocialisták ügyeskednek. Szabó József Andor (Fidesz-MPSZ) szerint a térképeken megadott 189 kilométeres Budapest-Kaposvár távolság ellenére tudomása szerint Somogyban mindenki a legnagyobb távra jelentkezett be - pártállástól függetlenül. "Nekünk, mezítlábas képviselőknek saját magunknak kell fizetnünk minden, utazással kapcsolatos kiadást, de ha például megyei képviselőtársam, Lamperth Mónika belügyminiszter leutazik hozzánk, ő természetesen hivatali gépkocsival jön. Ez igazságos lenne?" - morfondírozott Szabó. (Lamperth azt mondta, nem veszi fel a képviselői átalányt.) Mátrai Márta (Fidesz-MPSZ) szerint lehet, hogy a térképeken 200 kilométer alatti szám olvasható Kaposvár-Budapest távolságként, de a sok kényszerű autózás miatt a képviselők autói 2-3 év alatt teljesen leamortizálódnak, és a közlekedéssel kapcsolatos járulékos költségek miatt szó sincs arról, hogy adómentes pénz maradna a zsebükben.

Szabó szerint egyébként inkább arról lenne érdemes beszélni, hogy jó néhány, valójában Budapesten élő képviselőnek van a fővároson kívül állandó bejelentett lakása, s így felveheti a havi 105 ezer forintos szállástámogatást. Hasonlóan nyilatkozott Balogh László (független) is, aki szerint sokan valójában felköltöztek Budapestre, a vidéki címre hivatkozva mégis átutaltatják maguknak az "útiköltséget".

Vígh Ilona fideszes képviselő a Budapesttől 198 kilométerre lévő Szeghalmon él. Ő úgy tudja, hogy a két város között nagyobb a távolság, mint 200 kilométer. "Ha körbejárom a 100 kilométer átmérőjű választókörzetemet, mindig csak azt veszem észre, hogy világít a benzinjelző piros lámpája", jellemezte helyzetét Vígh, aki szerint "irtózatosan drága az üzemanyag". Bánki Erik (Fidesz-MPSZ) baranyai listás képviselő szerint a megyében - pártállástól függetlenül - mindenki a legmagasabb költségátalányra tart igényt. "Lehet, hogy a térképeken 200 kilométer alatti távolság szerepel Pécs-Budapest között, de az autóm kilométerórája ezt még soha nem támasztotta alá" - érvelt. Toller László (MSZP) szintén azok közé tartozik, akik a térképek adatai szerint nem jogosultak a legnagyobb költségtérítési átalányra. A pécsi polgármester magyarázata szerint a városát és Budapestet összekötő 6-os út lehet ugyan, hogy 198 kilométer, de ezen közlekedni kész életveszély, annyira nagy rajta a forgalom. Toller, mint mondta, ha Pestre utazik, Siófok felé veszi az irányt, és az M7-esen megy a fővárosba, ami így már jóval hosszabb, mint a két város közti hivatalos távolság.

PUSZTAI LÁSZLÓ