Csík Rita ellen azért emelt vádat az ügyészség, mert a napilapban két éve közölte Sutka Sándor volt Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitánynak a megyei főügyész-helyetteshez írt levelét, mely szerint a Debreceni Vagyonkezelő Rt. gazdálkodásával kapcsolatos nyomozás során felmerült Kósa Lajos, debreceni polgármester bűnszervezetben való részvételének gyanúja. A Fővárosi Bíróság tavaly novemberben első fokon bűncselekmény hiányában mentette fel az újságírót, ez ellen fellebbezett az ügyészség, szerdán azonban az ítélőtábla jogerőre emelte a felmentő rendelkezést. 

Az ügyész másodfokon azzal érvelt, hogy név szerint beazonosított személyről titkos információgyűjtéssel beszerzett adatokat hozott nyilvánosságra a vádlott, és ezzel sértette az állam bűnüldözéshez fűződő érdekét. Az ítélőtábla ugyanakkor kimondta, hogy mivel a közölt iratról hiányzott az államtitok jelzése, továbbá miután a levél írója és címzettje sem figyelmeztette az államtitoksértés veszélyére az újságírót, amikor megkereste őket, a vádlott sem szándékosan, sem gondatlanul nem követte el a bűncselekményt. Az újságíró a kellő gondosságot és körültekintést tanúsította, úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.

A szóbeli indoklásban elhangzott az is, hogy a két rendőr, illetve ügyészségi vezető kötelességszegést követett el, amikor az államtitoksértés lehetőségére nem figyelmeztette az újságírót. A levél közlése miatt pedig felmerülhet a társadalomra veszélyesség lehetősége, hiszen egy nyomozás adatairól volt szó.

Bárándy Péter ügyvéd Csík Rita védője a határozathozatal után újságíróknak elmondta: ez a döntés azért fontos a sajtó számára, mert kimondta, hogy ha egy újságíró a birtokába jutott adatok közölhetősége tárgyában a rá vonatkozó szabályok szerint jár el, akkor nem vonható felelősségre titoksértés miatt. 

Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet sajtószabadság-képviselője a döntés után az MTI-nek kifejtette: örvendetes a felmentő ítélet, de hatalmas veszteség a magyar jogállam számára minden olyan eset, amikor titoksértés miatt egyáltalán eljárhatnak a hatóságok civilek ellen. Haraszti szerint a magyar titokvédelmi szabályok még mindig pártállami jellegűek, hiszen állampolgári jogon mindenkit büntetőjogi szankcióval fenyegetnek az állam titkainak megtartása érdekében, holott egy fejlett demokráciában erre csak az állam hivatalnokaival szemben lenne lehetőség. Ezt a megkülönbözetést egyébként a több mint száz évvel ezelőtti Csemegi-kódex is tartalmazta és csupán a második világháborút követően szüntették meg. 

Haraszti Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy ezen túlmenően a nyilvánosságra hozatal közérdekűségének szempontját legalább az állam titokvédelemhez fűződő érdekével egyenrangúan rögzíteni kellene a jogszabályban. Amíg ez nem történik meg, addig az ügyészek és a bírák nem vizsgálhatják ezt a jogállami szempontból kiemelkedően fontos körülményt. Holott a magyar Alkotmánybíróság már több mint egy évtizede kimondta a nyilvánossághoz fűződő jog alkotmányos erejét és előírta, hogy ezt a szempontot a büntető jogszabályokban is juttassák érvényre. 

Az Országgyűlés mulasztása, hogy ezeket az európai jogállami elveket még nem vezette át a magyar jogrendbe, ennek minél hamarabb meg kell történnie - hangsúlyozta Haraszti Miklós.