Egyhangúlag adott felhatalmazást a szabad demokratákkal kötendő újabb kormánykoalícióra az MSZP szombati kongresszusa, amelyen Gyurcsány Ferenc bátor kormányzással végrehajtott országreformot ígért. A kijelölt miniszterelnök azzal érvelt a közös kormányzás mellett, hogy a koalíciós tárgyalások programvitájának a végén elmondható: mindaz, ami a Magyar Szocialista Pártnak fontos, érvényesíthető a koalícióban. Hozzátette: az MSZP 190 mandátumot szerzett az Országgyűlésben ahol 194 igen kell a döntéshez.

A népligeti kézilabdacsarnokban szűk három óra elegendő volt arra, hogy a 607 mandátummal rendelkező kongresszusi küldött közül a jelen lévő 427 - miután meghallgatta Hiller István pártelnököt és a kormányalakításra felkért Gyurcsány Ferencet - igent mondjon a szabad demokratákkal való újabb kormányzásra.

Beszédében Gyurcsány Ferenc országreformot ígért, bátor kormányzással, ami szerinte az állam reformja mellett új társadalmi kultúrát jelent. Az új társadalmi kultúra egyrészt abból áll, hogy a magyar baloldalnak nem az ellenzéket kell viszonyítási pontnak tekintenie, hanem a világot, ugyanakkor az ellenzék politikájára figyelnie kell - mondta a szocialista politikus. Az újragondolt felelősség abból indul ki, hogy mindenki érti, önmaga és családja boldogulásáért az első számú felelősséget ő viseli, és utána van felelőssége a hazáért.

Szavai szerint az elmúlt ötszáz év Magyarországon a túlélés kultúráját honosította meg, az volt a hazafi, aki túl tudta élni a hatalmat. Hangsúlyozta: nem vagyunk alattvalók, 15 éve nincs idegen hatalom, "a túlélés és reváns politikájának elveszett a realitása". Gyurcsány Ferenc szerint az államreform az államszervezet és az igazgatás, valamint a közszolgáltatások reformjából áll. Az államnak védenie kellene polgárait, segítenie őket, hogy győzzenek a versenyben, ma azonban nem ilyen az állam. Kisebb létszámmal működő Országgyűlésre, önkormányzatra van szükség, kisebb tiszteletdíjjal, szabályozott költségelszámolással, átlátható pártfinanszírozással.

"Nem lehet kétfajta normát tartani, egyet a pártokra, egyet pedig Magyarországra. Nem igényelhetik a normák betartását azok, akik maguk is normát sértenek" - fogalmazott. A kormányfő szerint az igazgatás átalakításhoz meg kell állapodni az ellenzékkel. Közölte: csak egy feltétele van, "mozdítsuk meg az országot". Elmondta, hogy a következő hónapokban nagy lendülettel állnak neki a reformoknak, a feszültség a következő másfél évben lesz a legnagyobb. Hozzátette: az idén növekedni fognak a reáljövedelmek, de nem annyival, mint megszoktuk.

Azon dolgoznak, hogy a következő másfél évben Magyarország "az egyensúlyi állapot közelébe" érjen, hogy a költségvetés 2008-ra megfeleljen a nemzetközi normáknak - jelentette ki. A kormányba politikusokat fog hívni, nem barátokat, nem személyi szövetségeseket.

A kormányfő előtt felszólaló Hiller István pártelnök egy új reformkor szükségességét hangsúlyozva kért koalíciókötésre felhatalmazást. A reformkor szellemét idézve a szónoki emelvény mögött Kölcsey Ferenc nevezetes 1835-ös - egyébként a pozsonyi országgyűléstől búcsúzó - beszédének sokat idézett mondatából: "Jelszavaink valának, haza és haladás", az utolsó három szó volt felírva.

Hiller István szerint az MSZP számára a haza a patriotizmust, az országért való tenni akarást jelenti, a haladás azt, hogy előre akarják vinni az országot, az és szócska pedig azt, hogy mind a két fogalom fontos, nincs közöttük hierarchikus viszony.

A változás és a reformok szükségességét hangsúlyozták a kongresszus Gyurcsány Ferenc beszéde után szót kapott felszólalói is. Közülük elsőként Szili Katalin beszélt. A házelnök arra hívta fel a figyelmet: a szocialisták most óriási bizalmi tőkével rendelkeznek, a társadalom pedig azt várja, hogy eléjük tárják a reformfolyamat végét. Horn Gyula volt kormányfő arra figyelmeztetett, hogy az életszínvonal nem csökkenhet a reformok hatására. Lendvai Ildikó frakcióvezető kiemelte, hogy a politikának és a politikusoknak saját magukon kell kezdeniük a változtatást.