Tetszett a cikk?

A Magyar Rádió Közalapítványa ma dönt arról, hogy ki legyen az intézmény elnöke. A 13 pályázó közül négy esélyest is emlegetnek: Siklós Eriket, Such Györgyöt, Szayly Józsefet és Zsigmond Attilát. Annak azonban náluk is nagyobb a sansza, hogy egyetlen jelölt se szerezze meg az elnökséghez szükséges kétharmados támogatást.

A nagy esélyes
Such György győzelmét valószínűsítik leginkább a Rádió dolgozói. A 46 éves, közgazdász végzettségű kommunikációs szakember 1993-ig a Magyar Narancsnál dolgozott, majd a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese lett. A hozzá korábban oly közel álló Fidesz azonban nem feledkezett meg róla, és az Orbán-érában a köztévé alelnökeként, majd az Antenna Hungária tanácsadójaként húzott állami sarzsit. 2002 és 2004 között az InfoRádiónál volt vezető.

A rádiósok elsősorban attól félnek, hogy a "kívülről" jött Such majd fejetlenül, a politikai megrendelők szája íze szerint lát a reformokhoz. A pályazatában leírt "megrendelő rádió" koncepciója alapjában tér el a főosztályok önállóságára és az állandó munkatársakra építő eddigi rendszertől. Rádiós körökben az a szóbeszéd terjed, hogy  kinevezése esetén Such jobboldali támogatóinak gesztusokat kíván tenni: Perjés Klára megkapná a Vasárnapi újságot, a kevéssel a választások előtt lemondott MTV-s Simon András vezethetné a Kossuth Adót, Krecz Tibor pedig a hírrszerkesztőség munkáját. Persze az is lehet, hogy pletykákkal csak a baloldali kurátorok kompromisszumkészségére kívánnak hatni, és Such befutását akarják megakadályozni.
Lassan egy éve működik választott vezető nélkül a Magyar Rádió Rt., és az intézményt felügyelő közalapítvány kuratóriuma ötödször próbál elnököt választani. Kondor Katalin rádióelnöki megbízatása tavaly július 31-én járt le, a médiumot azóta az átmenetileg munkáltatói jogkörökkel is felhatalmazott két ügyvezető alelnök, Hollós János és Gőblyös István irányítja, akik januárban arra is felhatalmazást kaptak a kuratóriumtól, hogy az intézményi érdekképviseletekkel béremelések és a lejárt vezetői megbízások ügyében tárgyalóasztalhoz üljenek. Tavaly decemberben Hollós költségcsökkentés céljából elhatározott nagyszabású nyugdíjaztatási és átszervezési tervet akart véghezvinni, mivel azonban ez Kondor Katalin több bizalmasát érintette, Orbán Viktor kérte fel – állítólag – a terv újragondolására az alelnököt. Hollós végül meg is hátrált.

A Kondor Katalin pótlására tavaly tavasszal kiírt első pályázatot követő időszakban Such György volt újságíró, kommunikációs szakember állt a legközelebb az elnöki poszthoz, ő elnökségét – miután a pártdelegáltaktól megkapta a kellő számú szavazatot – a civilek akadályozták meg. Pedig a jelöltet az MSZP, az SZDSZ mellett a Fidesz is támogatta. Amiben voltaképpen semmi meglepő, hiszen 1994-ig Orbán Viktor kabinetfőnöke, majd egykori miniszterelnöksége alatt néhány hónapig a köztéve alelnöke is volt. Ezzel együtt Hankiss Ágnes fideszes pártdelegált tartózkodott Such támogatásától, és a hírek szerint éppen az inkább jobboldalhoz köthető civil kurátorok nem szavazata akadályozta meg kinevezését.

Decemberben Szomráky Béla rádiós szerkesztőségvezető a kuratórium elnökségétől a „továbbjutáshoz” szükséges hat szavazat helyett csupán ötöt kapott. És a korábbi két próbálkozás sem jutott túl az elnökségi fordulón.

A mostani kiírásra összesen 13 érvényes pályázati anyag érkezett. A pályázók közül négyet hallgatott meg egy hete a pártdelegáltakból álló kuratóriumi elnökség. Őket, Siklós Eriket, Such Györgyöt, Szayly Józsefet és Zsigmond Attilát tartják a legesélyesebb kandidálóknak, már csak azért is, mert a kuratórium civil kurátorai csak az elnökség által eléjük terjesztett személyek közül választhatnak. A múlt hétfői meghallgatásról csak annyit hallani, hogy Siklós és Zsigmond csak kevés időt kapott, míg a legesélyesebbnek tartott Suchot és Szaylyt órákig faggatták elképzeléseikről. Jellemző, hogy az egyes társadalmi kurátorok kezdeményezésére a másnapi „spontán” meghallgatáson egyikük sem jelent meg. Pedig a civilekkel érdemes jóban lenni, hiszen végső soron az ő szavazatuk dönt az elnök személyéről: a jelenlévő (nyolc pártdelegált és 21 civil) kurátorok kétharmada szükséges az eredményes szavazáshoz. Intő jel az is, Such megbuktatásában oly aktív két kurátor, Pós Péter és Gráf Csilla - igaz, más szervezett delegáltjaként - ma is tagja a testületnek. (Lásd cikkünk 2. részének táblázatát!)

A Magyar Rádiónak különösen fontos lenne, hogy végre már elnöke legyen, hiszen a mostani interregnum lényegében megbénítja az intézmény működését: az ügyvezetők semmilyen távlatos változáshoz nem kezdhetnek hozzá, a napi kifizetések is megálltak, emiatt az egyébként takarékosan működő média kénytelen bankkölcsönöket felvenni. A Rádiónak a változó piaci helyzetben mindenképpen szüksége lenne megújulásra: hallgatottsága – különösen a fiatal korosztályok körében – rohamosan csökken, 1400 fős alkalmazotti létszáma túl van méretezve, illetve az utóbbi nyolc évben a politikai pártatlanság és a közszolgálatiság médiatörvényben előírt kritériumainak sem sikerül megfelelnie. Nem beszélve arról, hogy a Rádió Budapest ingatlanpiacilag egyik legértékesebb részén helyezkedik el, amit sokan szívesen megszereznének. Így aztán már Kondor Katalin elnöksége alatt szó esett arról, hogy az épületegyüttest el kell adni, az érte kapott pénzből pedig új székházat lehetne építeni, illetve konszolidálni lehetne az intézmény. Többen viszont úgy vélik, hogy egyes részeit ugyan érdemes lenne értékesíteni a komplexumnak, de bűn lenne eladni a Rádió Bródy Sándor utcai „ősi épületét” – ők az egész mögött pusztán ingatlanspekulációt látnak.

Akik döntenek (Oldaltörés)

A Magyar Rádió Közalapítványának Kuratóriuma

Delegáló szervezet

Mióta, hányadjára kurátor?

Korábbi jelölő szervezetek

Elnökség

Gellért Kis Gábor elnök

MSZP

2002 óta

Szadai Károly alenök

Fidesz–MPSZ

2000 óta

Agárdi Péter

MSZP

1997–2000; 2002 óta

Hankiss Ágnes

Fidesz–MPSZ

1996 óta

Novák Gergely

MSZP

2004 óta

Frisch Oszkár

MDF

2005 óta

Szente Péter

SZDSZ

2002 óta

Trombitás Zoltán

Fidesz–MPSZ

1999–2000; 2002 óta

Társadalmi kurátorok

Lasztity Pero

Szerb Országos Önkormányzat

Szerdahelyi Csongor

M. Katolikus Egyház

2.

Történelmi egyházak

Hecker Walter

Mo-i. Metodista Egyház

Hárshegyi János

Budapestiek Együtt Közéleti Társaság

6.

M. Kendo Szöv., M. Nanbudo Szöv., M. Divat- és Sporttánc Szöv., M. Harci Művészetek Össz-szöv.; M. Sportszöv.

Dobák Lívia

M. Színházrendezői Testület

Lampl Lajos

MASZK Orsz. Színészegyesület

2.

Ugyanaz

Szűcs Katalin

Színházi Kritikusok Céhe

Balázs Gábor

M. Hangmérnökök Társasága

?

M. Rektori Konferencia

Makó János

Keresztény Orvosok Mo-i Társasága

Böhm Géza

MSZOSZ

Mlinarics József

Adatbázis Szerzői Jogvédő Egyesület

Csillag Sándor

MÚOSZ

Elter Tamás

Kisgazda Polgári Egyesület

Gráf Csilla

M. Asszonyok Érdekszövetsége

3.

Regnum Marianum Sport Egyesület; M. Katolikus Családegyesület

Sütöri László

Katedra Ifjúsági Szöv.

Varga Ernő

Mezőgazdasági Nyugdíjasok O-os Egyesülete

Svastics Egon

M. Rákellenes Liga

Martin György

M. Vízilabda Szöv.

Pós Péter

M. Önkormányzatok Szöv.

2.

Asztmás és Allergiás Betegek O-os Szöv.

Kőszeghy Elemér

Ukrajnai M. Demokrata Szöv.

2.

Ugyanaz


Zádori Zsolt
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Tech

Budapesten kész az Egységes Digitális Rádió-távközlő Rendszer

A Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt. befejezte az EDR (Egységes Digitális Rádió-távközlő Rendszer) hálózat kiépítését és műszaki átadását Budapesten. A rendszer első mérföldkövének számító budapesti hálózat 34 bázisállomásához 14 ezer készülék kapcsolódik.

Folk György (hvg.hu) Média

Fővárosi rádiók túlélési esélyei

Kemény küzdelem folyik a zsugorodó rádió-reklámtorta szeleteiért küzdő fővárosi adók közt, miközben komoly gondot okoz, hogy továbbra sem megoldott a digitális hallgatottság-mérés, így jobb híján továbbra is a sokak által megkérdőjelezett Szonda Ipsos naplózásos módszerére támaszkodik nemcsak a szakma, de a rádiókban hirdető ügynökségek is.

MTI Tech

Illegális rádió-adóvevők a magyar piacon

A közelmúltban a kiskereskedelmi forgalomban és internetes áruházakban olyan GMRS/FRS rádió adó-vevő készülékek jelentek meg, amelyek nem felelnek meg a magyarországi frekvenciahasználati szabályoknak, zavarják az adott frekvenciatartományban jogszerűen működő eszközöket, így ezek a berendezések Magyarországon nem használhatók - közölte a Nemzeti Hírközlési Hatóság szerdán.