Nem csak a technológia változik © sxc.hu

Idén eddig két fiataloknak szóló budapesti rádióadó húzta le a rolót, előbb a Rádió Extrém, melynek értékesített frekvenciáján azóta a Mária keresztény rádió műsora fogható. Ezt követően május elején egyszerűen visszaadta az Országos Rádiós és Televíziós Testületnek a sugárázási engedélyét az olasz tulajdonú, fiataloknak szóló, jobbára dance zenéket pörgető Radió Deejay. Ráadásul a Deejay hallgatottsági adatai meghaladták számos, ma is működő fővárosi adó hallgatottságát.

„A rádiók piaca erősen telitett itthon, és egyre többször kell azzal szembesülnünk, hogy olcsóbb tévéhirdetést vásárolni, mint reklámidőt a rádióban, mégis kezd átláthatóbbá válni a verseny” – kezdi a piaci körképet Rafael László a Radiocafé marketingigazgatója. Szerinte ha egy rádióadó megéli a bűvös 2-2,5 évet, akkor már jó eséllyel áll meg a saját lábán a piacon. A 100 százalékban magyar tulajdonban lévő adó immár három és fél éve alakult Cafévá a valamikori Est FM-ből. A Radiócafé tavaly listaáron 300 milliós hirdetési bevételt produkált, míg idén 20-25 százalékos növekedést remélve 360-380 milliónyi bevételt terveznek.

A teljesen politikamentes, elsősorban negyven feletti számú magazinműsorával hódító, „fővárosi értelmiségieknek” készülő adást a hazai viszonyok közt extrém széles spektrumból válogató zenei kínálat egészíti ki, 9000 zeneszám közül válogatnak.

Az internetes jelenlétét várhatóan szeptemberben megújító rádiót kiemelkedően sokan, naponta 5-6 ezren hallgatják - vagy hallgatnak bele - a neten keresztül. Rafael szerint a jelentős online hallgatottság hátterében az húzódik meg, hogy az irodákban megrögzült Juventus-Sláger-Danubius hallgatás mellett az alternatívára vágyó kollégák fejhallgatón, neten követik az adást a számítógépükön.

A nyári szezonra, vélhetően a vételkörzet-növelés előszobájaként, a Café májustól nyár végéig együttműködésbe fogott a Balaton Rádióval. Ennek keretében napi négy órán át a Radiócafé Balatonra telepített stábja szerkeszt négyórányi adást a Balaton Rádió hullámhosszain. Tervezik még egy közvetítő kocsi használatát, mellyel jobban lefedhetővé válik a balatoni régió.

A hvg.hu azon kérdésére, hogy tervezik-e további vidéki városokban a Café adásának sugárzását, Rafael elmondta, jelenleg csak terv szintjén zajlik a dolog, de ha bármi ilyesmi megvalósul, akkor is elsősorban a fiatalos egyetemi városok – így Pécs, Szeged, Debrecen - kerülhetnek szóba célpontként, ahol a vélhetően lenne igény a Café stílusú adásra.

© AP

A fennmaradási esélyei maximalizálása érdekében a hálózati rádióépítés útját választotta az ország negyven százalékában, 14 város frekvenciáin jelen lévő Radió1. Az adókat üzemeltető Radio1 Kft. másik profilja a 80 helyi rádió hirdetési idejét értékesítő Helyi Rádiók hálózat, mellyel szinte az ország teljes hallgatóságát képes elérni, ha a hirdető igényli ezt. Kertész Zsuzsa a Radio1 kutatási vezetője szerint azonban ezt kevésbé használják ki a reklámozók, mégis mivel a helyi médiumok jelentőssége folyamatosan nő az utóbbi évtizedben, egyre többen hirdetnek lokális rádióknál, felfedezve a régiós reklámban rejlő előnyöket.

A Rádió1 működései elvei szerint, a vidéki fiókadók napi 20 órában egy az egyben a Radio1 műsorát sugározzák, míg a többi négy órában – az ORTT előírásainak megfelelően – helyi adást kell sugározniuk. A hvg.hu-nak nyilatkozó Hauk Zoltán kereskedelmi igazgató szerint ennek jelentőssége azért is nagy, mert a lokális rádiók felvásárlása nyomán – ha volt az adott környéken más helyi adás – a Rádió1 csatornái rendre alulmaradnak hallgatottságban, valószínűsíthetően a lokális jelleg háttérbe szorulása nyomán. Hauk szerint minden jel arra mutat, hogy a napi négy órás helyi érdekű adás sugárzására nagy az igény, ezért is tartják fenn a felvásárolt adók helyi stúdióit a hálózathoz csatlakozást követően is.

A jelenleg csak a netes hallgatás lehetőséget biztosító Radio1 weboldala várhatóan szeptemberre újul meg és telik meg tartalommal, de így is napi 2-3 ezer online hallgatója van a webcastingnak - avatott be Kertész Zsuzsa.

A zenei műsorszerkesztési elvekről sikerült megtudni, hogy zenei teszteket és külföldi mintákat használnak, s hogy mi szól azért egy zenei igazgató felel. A Radio1 mellesleg 250 zeneszámmal operál, de Hauk azt is hozzáteszi, hogy nyáron mivel kevesebb friss muzsika jelenik meg, még kevésbé cserélődik a zenei készlet.

A Budapest Rádió program- és ügyvezető igazgatója Rónai Egon szerint a médiatörvénybe eleve kódolva van a hazai rádiós piac szereplőinek gyakori elvérzése, az irgalmatlanul sok kiírt frekvencia nyomán. A magyar-orosz szakmai befektetők által birtokolt Budapest Rádió például, mely idén 150 milliós hirdetési bevétellel kalkulál, másfél éve a csőd széléről táncolt vissza.

Rónai szerint a másik óriási probléma, hogy a Szonda Ipsos által készített általánosan elfogadott hallgatottsági adat naplózásos módszeren tehát azon alapulnak, vagyis hogy a mérésben részt vevő 600 budapesti, önbevallásos alapon egy hallgatottsági füzetbe jegyzi fel mikor, mit, mennyit hallgatott. „Ennél azonban még jobban torzítanak a megyei mérési eredmények, melyeknél egy hallgató egy említése 16 százalékhoz juttathat egy rádiót” – árnyalja tovább a képet Rónai. Elmondása szerint a kisrádiók országos digitális méréséhez szükséges technológiájának kialakítására az ORTT felajánlott ugyan 50 millió forintot, de ez csak a költségek felét fedezné. A kisrádiók anyagi helyzetét pedig jól jellemzi, hogy a több mint 100 helyi kisrádió nem tudta összedobni a fennmaradó 50 milliót. A nagy rádiók számára pedig természetesen tökéletesen megfelel, hogy egy-egy műsoruk hallgatottsága 30-40 százalékon van a naplós mérési eredmények alapján.

Emiatt persze a kis adók pénzügyi gondjai kódolva vannak a rendszerben, hiszen a rádiókban hirdetést vásárlók szinte csak a Szonda Ipsos mérései alapján osztják el reklámösszegeiket.