Politológusok: mindenki találhat kedvező pontokat a Gönczöl-jelentésben

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

Politológusok szerint a kedden nyilvánosságra hozott Gönczöl-jelentés szétteríti a felelősséget a magyar közélet irányítói között, így a 2006 szeptember-októberi események valódi felelőse elvész, a tanulmány azonban kiváló alkalmat adhat a különböző politikai erőknek arra, hogy saját hasznukra fordítsák a dolgozat megállapításait.

Szomszéd Orsolya, a Vision Consultig elemzője, Kiszelly Zoltán politológus és Pesti Sándor, az ELTE Állam és Jogtudományi Karának egyetemi docense egyetértett abban, hogy a kormányoldal és az ellenzék is megtalálhatja a jelentésben a számára kedvező pontokat, amelyeket felhasználhat a másik oldal ellen.
 
A szakértők abban is egyetértettek: habár a jelentés konkrét javaslatokat fogalmazott meg, kérdéses, hogy az ajánlások közül mi valósul meg. Ez nemcsak a kormány nyitottságán, hanem az ellenzék kompromisszumkészségén is múlik majd, hiszen egyes javaslatok megvalósításához kétharmados többségre is szükség lenne - tették hozzá.
 
A politológusok kiemelték, hogy az elemzés vizsgálatakor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a bizottságban a baloldalhoz közelálló szakértők vettek részt, a testület a kormányfő kezdeményezésére jött létre. Abban azonban eltérőek az elemzői vélemények, hogy ez érezteti-e hatását a jelentésben.
 
Kiszelly Zoltán szerint a jelentés szakmai oldalról közelít a kérdéshez, és tartózkodik a politikai megállapításoktól, a jelentés nem elfogult egyik oldal felé sem. Szomszéd Orsolya úgy látja: nem feltétlenül lelhető fel a jelentésben, hogy a baloldalhoz köthető szakértők készítették, hiszen minden szereplőt tekintve fogalmaz meg kritikát. Pesti Sándor szerint habár az elemzés egy komplex, alapos tanulmány, mégis nem kimondva, de a Fidesz felelősségét tartja nagyobbnak az anyag.
 
Pesti Sándor szerint Gyurcsány Ferenc célja egyrészt valóban az események feltárása lehetett a bizottság létrehozásával. Emellett azonban az a cél is vezérelhette a kormányfőt, hogy ilyen módon is legitimitást szerezzen az eddigi és a későbbi tevékenységének, a felelősséget pedig az ellenfélre hárítsa.
 
Pesti Sándor rámutatott: az elkészült jelentés rendkívül sokoldalúan elemzi a történéseket és az ajánlások sokféle témát érintenek, a legmagasabb jogforrástól, a legapróbb technikai javaslatokig.
 
Szomszéd Orsolya szerint a Fidesz február 2-i kordonbontását együtt kell értékelni a kedden nyilvánosságra hozott jelentéssel, hiszen mindkettő az őszi eseményekről szóló vitát erősíti. Elképzelhető, hogy a Fidesz éppen azért szervezte néhány nappal korábbra akcióját, hogy előnyt szerezve tematizálja a közvéleményt, a kordonra terelve a figyelmet.
 
Ugyanakkor az, hogy a közvéleményben a téma a reformokról az őszi zavargásokra terelődött, árthat is a Fidesz megítélésének, a feszültségkeltés és a nyugalom szembeállítása ugyanis korábban sem kedvezett a pártnak - tette hozzá az elemző. A kormánynak azonban jól jöhet a jelentés, hiszen amíg az őszi eseményekről beszélnek az emberek, addig a kormány rendezheti sorait a reformok kérdésében - mutatott rá Szomszéd Orsolya.
 
Kiszelly Zoltán szerint nemcsak a kormánynak, hanem a teljes politikai elitnek érdeke, hogy napirenden maradjon az utcai tüntetések ügye. Amellett, hogy ez eltereli a figyelmet a megszorításokról, a szakszervezeteket is visszatarthatja az utcai demonstrációktól - az érdekvédők ugyanis tartanak attól, hogy politikai vagy radikális csoportok csatlakoznak rá az esetleges tüntetésükre - mondta a politológus.
 
Kiszelly Zoltán szerint a Fidesz ebben a helyzetben látványos ellenzékként tud működni, ellenségképet alakíthat ki; Orbán Viktor pedig zárni tudja a pártját, csatahelyzetben ugyanis szünetel a vezetői szerepének megkérdőjelezése. A politológus arra számít, hogy a közeljövőben további jelentések is megjelenhetnek a kérdésben, egyebek mellett a Morvai Krisztina vezette alternatív bizottság tanulmánya a tavaly őszi eseményekről.
 
A Gönczöl Katalin által vezetett testület kedden reggel hozta nyilvánosságra a szeptember-októberi zavargásokat elemző jelentését. Gyurcsány Ferenc kormányfő a vizsgálóbizottság felállítását október végén kezdeményezte a szeptemberi és októberi erőszakos megmozdulások okainak, hátterének, következményeinek feltárására. A bizottság november 6-án alakult meg, feladata, hogy a kormány számára átfogó szakmai értékelést készítsen, és ajánlásokat fogalmazzon meg a rendzavarásokkal kapcsolatban.