A GfK Hungária Piackutató Intézet 1992 óta rendszeresen megkérdezi a magyar közvéleményt egyebek mellett arról, mennyiben teljesültek érzése szerint elvárásai a politikai-gazdasági rendszerváltás óta, mit gondolnak az újabb időkről, s az időközben eluralkodott új erkölcsi rendről, illetve az élet mely főbb kérdései töltik el őket félelemmel.

A 2007. februárjában mintegy 1000 fő megkérdezésével történt kutatás egyik kérdése azt kutatta, a válaszadók a politikai és gazdasági rendszerváltás következtében kialakult elvárásaik tükrében mai fejjel hogyan ítélik meg a korszakot – még ha nagyon fiatalon élte is meg ezeket az éveket. 2003-ban még minden negyedik, idén minden ötödik megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy a rendszerváltás nagyjából beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és változatlanul 1 százalék körül alakul azoknak az aránya, akik elvárásait alapvetően felülmúlta a valóság.

A csalódottak tábora azonban szélesebb, mint az eredményeket pozitívan szemlélőké. Igaz, hogy a 2003. évhez képest hat százalékponttal csökkent és ma 41 százalékot ér el azoknak az aránya, akik inkább csalódtak, többet vártak, ám közel megduplázódott – 14-ről 26 százalékra nőtt – azok hányada, akik nagyon csalódtak a rendszerváltásban és érzésük szerint szinte semmi sem teljesült az elvárásaik közül. Az idei megkérdezés alkalmával két százalékponttal kevesebben – 10 százalék – nyilatkoztak úgy, hogy eleve nem vártak semmi jót a rendszerváltástól, s feltevéseik be is igazolódtak.

Nőtt a bizonytalanság a minket körülvevő világgal kapcsolatban is. A 2003-ban mért 53 százalékkal szemben idén már 64 százalék nyilatkozott úgy, hogy az emberek nem értik a körülöttük lévő világot. A megkérdezettek túlnyomó többsége, 80 százaléka érvel inkább a fogyasztás visszafogása mellett abból kiindulva, hogy sosem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Ezzel szemben 20 százalék hedonista elveket vall, miszerint érdemesebb a mának élni és azoknak van igaza, akik szerint mindig többet és többet fogyasztanak. A legutóbbi megkérdezés óta öt százalékkal csökkent azoknak az aránya, akik szerint „nem baj, ha az új erkölcsök és új szokások alakulnak ki”. Velük szemben a válaszadók 64 százaléka véli úgy, „nagy baj az, hogy eltűntek a régi erkölcsök”.

A különböző állításokkal inkább egyetértők aránya, 2003-2007 (az adatok százalékban kifejezve)

A kutatók kíváncsiak voltak a lakosság különböző félelmeire is. Érdekes tendencia az, hogy látszólag némiképp háttérbe szorultak, de legalábbis csökkentek az egyén saját magánéletével kapcsolatos félelmei. Így például 2003-hoz képest kevesebben tartanak az olyan személyes problémáktól, mint a magány, az egyedüllét és a munkahely elvesztése. Ezzel szemben a gazdasági és politikai élet aggasztja inkább a közvéleményt. A válaszok alapján 12 százalékponttal idén 67 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik rossz gazdasági helyzettől és a recessziótól félnek. A 2003. évi 42-ről 47 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik a politikai szélsőségesek elszaporodásától félnek, és 38-ról 44 százalékra változott azoknak az aránya, akik félnek a külföldiek nagyszámú megjelenésétől.

Az élet különböző területein felmerülő egyes problémáktól tartók aránya, 2003-2007 (az adatok százalékban kifejezve)

Forrás: GfK Hungária